A globalizáció betör a kertünkbe is. Olyan virágok, zöldségfélék és gyümölcsök
tűnnek fel a piacokon, szaküzletekben, amelyek korábban ismeretlenek voltak a
Kárpát-medencében. Csábító az újdonság varázsa, ám az eligazodáshoz
szakismeretre és körültekintésre van szükség. Nem hagyható ugyanis figyelmen
kívül Magyarország (bővebben a Kárpát-medence) éghajlata és talaja, sőt a
magyarság néphagyományai, kertkultúránk és táplálkozási szokásaink sem. Ezek
azok a szempontok, amelyek alapján a Kertészkönyvtár sorozat köteteit
szerkesztjük, jól ismerve lehetőségeinket, őrizve hagyományainkat.
Virágoskertünket és pihenőkertünket is adottságainknak megfelelően kell
kialakítanunk és fenntartanunk. Ha jól választunk virágot, és igényeihez
alkalmazkodva ápoljuk, meghálálja és teljes szépségében kivirulva gyönyörködtet
szemet, lelket. De nincs rosszabb a sínylődő növény látványánál, ami sokszor a
meggondolatlan választás, a hibás beültetés következménye (napfényt igényel, és
árnyékba ültetjük, félárnyék helyett tűző napra telepítjük stb.). Az is fontos,
hogy folyamatosan ? kora tavasztól késő őszig ? nyíljon virág a kertünkben.
Némelyik szépen díszlő fa gyümölcse még asztalunkra is kerülhet, mint például a
májusi cseresznyéé. Mindezeket figyelembe véve írták e művet a szerzők, követve
a hazai hagyományt, amiben helye van a díszítő növények között a veteményesnek,
a szőlőlugasnak és néhány nélkülözhetetlen, jó ízű gyümölcsöt termő fának is.
Így válik a virágoskert pihenőkertté egy terebélyes diófa árnyékában.