A szerző a rendszerváltoztatás időszakát viharos körülmények és szokatlan
feladatok ellátásával élte meg a Magyar Rádió alelnökeként 1992-94 között.
Tapasztalatai nyilvánosságra hozatalával hosszú évekig nem foglalkozott, mert
úgy vélte, hogy a történteket jobb elfelejteni, mint felidézésükkel újból átélni
azokat. Ám amikor azzal szembesült, hogy mai gondjaink jelentős része a súlyosan
elhibázott rendszerváltásunk egyes történéseire, vagy még inkább mulasztásaira
vezethető vissza, elhatározta, hogy felejtésre késztető hallgatását feladja.