Bizonyára vannak, akik szerint a harmadik évezredben démonokról beszélni kissé
idejétmúlt dolog. A techno-mítoszok korában holmi gonosz szándékú szellemi
lények nem jelenthetnek különösebb szenzációt, mondhatják, holott mint látni
fogjuk, a démonoknak igen érdekes és izgalmas történetük van. Az emberi
fantáziának még ma is szüksége van a letűnt korok homályába vesző titkokra, régi
hősökre és ősi borzalmakra. Ekkor kezdődik újra Atlantisz és a piramisok
rejtélyeinek kutatása, és ekkor láthatunk a mozivásznon félelmetes történeteket
a démonok hatalmáról. A legismertebb démonok a keresztény hitvilág szereplői. A
görög felfogás szerint ezek istenhez hasonló lények, akik az emberekkel szemben
lehetnek jó és gonosz szándékúak. Nekik tulajdonítják a betegségeket, amelyeket
démonűzéssel igyekeznek gyógyítani. Máté és Lukács evangélista szerint
láthatatlanok, test nélküliek és egész birodalmat alkotnak. Emberfeletti
intelligenciával rendelkeznek, harcban állnak Istennek, és rabul tudják ejteni
az embereket. Két osztályuk van: szabadok és elzártak. Az Ószövetségben ritkán
esik szó a démonokról, a gonosz, ártó hatalmasságokról. Ennek magyarázata a
szigorú és következetes monoteizmus. Az alvilág a démonok börtöne, ahol a
pusztító uralkodik. Innen jönnek felszínre a démoni vadállatok. Emberi vagy
vadállati alakot ölthetnek magukra, a test nyílásain át behatolva fejtik ki ártó
hatásukat. A természeti elemeket is hatalmukba akarják keríteni. A tűz, a víz, a
levegő is ártó hatalmukkal szennyezett. A démonok erejének megtörése Isten e
világba betörő uralmának jele. Jézus nevében a tanítványok is uralkodnak a
tisztátalan lelkek felett. Krisztus kereszthalála és feltámadása által Isten
lefegyverezte a démonokat. Az ő hatalma alá vettetett minden hatalom már most
mennyben és földön.