Ez a könyv az első olyan elemző összefoglalás, amelyben a történelm alakítói,
résztvevői, áldozatai, megkínzottai kimondják, tanúsítják, hogy a magyarság
1956-os őszi forradalma a megelőző történelmi és társadalmi folyamatok egyenes
és elkerülhetetlen következménye volt. Ha azt kérdezzük, hol is kezdődött 1956
előtörténete, a válasz csakis ez lehet: a csírái a magyar történelem mélyén
rejlenek. Ezek bizonyos sápadtsággal napfényre kerültek a Trianonban történtek
után, majd 1945-öt követően, amikor folytatódott a magyarság elleni megtorlás -
többféle bosszúvággyal tetézve! - az a folyamat, aminek a kórokozói Mátyás
király halála után kezdtek veszélyesen szaporodni és a következő évszázadokban,
amikor teljesen megszűnt a nemzeti királyok karizmatikus hatása, országóvó
tevékenysége. Abban a korszakban, amellyel már közvetlen elődeink, valamint a mi
nemzedékünk is testileg érintkezett, e közeli, testet-lelket sebesítő korban a
nagy országrontók közé tartoztak Károlyi Mihály, valamint Kun Béla és társai. De
ők csak előkészítették a talajt a bevonuló rablóbandák, országtolvajok számára.
S igen, a sajátos megtorlást folytatták a környező országok neves politikkusai
és névtelen ügynökei a különböző nemzetközi fórumokon és sokféle módon. E
tevékenység egyik elvakult szorgosa és fő buzgólkodója Eduard Benes volt. Más
felfogású volt Jan Masaryk. Károlyi pedig gyönge és naiv politikusnak bizonyult,
ezért ártott. Kun Béláék a magyar nemzet érdekeit vették semmibe, nem engedték,
hogy a magyar katona, akár az ún. Vörös Hadsereg tagjaként is a hazájáért
harcoljon! Ennek igen szégyenletes következményei lettek, s ez hatással volt a
trianoni döntésekre is. Kiss Dénes