A nyolcvanas évek közepe óta agonizáló egypártrendszert és a pártállami
berendezkedést felváltó politikai pluralizmust az 1990 tavaszán sorra került
választások emelték a működő hatalomba. Modern polgári demokráciák politikai
életének egyébként is kiemelt eseményei az általános választások, a végbement
rendszerváltás azonban történelmi jelentőségűvé emelte ezt az eseményt. Ezt jól
tükrözte a felfokozott nemzetközi érdeklődés is. Az új kormánykoalíció működésbe
lépése után a közvélemény hamar napirendre tért a történtek felett s időközben a
társadalom politikailag aktív részé új választásokra, az önkormányzati
testületek létrehozására készül. Az országgyűlési választási rendszert azonban
tartós tudományos érdeklődés kíséri; nemcsak azért, mivel a ciklusváltások -
akár normál rendben, akár kormányválságok következtében - állandóan napirenden
tartják a választás politikai rendszerben betöltött legitimáló funkcióit, hanem
azért is, mert a választások szinte koncentrálják a politikai működés fontos
jellemzőit egy adott társadalomban. Jelzik a politikai aktivitás fokát, ennek
térségi megoszlásait, kifejezésre juttatják a politikai tagoltságot, megmutatják
a politikai kultúra lényegi vonásait és egészében tükrözik egy politikai
társadalom legfontosabb konfliktusait. E választások alkalmával egy új, a maga
nemében egyedi választási szisztéma vizsgázott és e ponton megelőzhetjük az
elemzéseket, többé-kevésbé jól vizsgázott. Ez nemcsak a kötet megalkotóinak a
véleménye, hanem a szakma nemzetközi szereplőinek egyértelmű álláspontja is. Nem
kell tehát különösképpen indokolni, hogy az MTA Társadalomtudományi Intézetének
kutatói kollektívája miért határozta el a választások tapasztalatainak
tudományos igényű elemzését, összegezését. Az volt a célunk, hogy átfogó képet
adjunk a választások lefolyásáról, a jelöltek kiválasztásáról, a kampányról, a
választói magatartásról és ezek politikai környezetéről. A felmérésben
résztvevők egy-egy megye és fővárosi kerület sajátosságait térképezték fel, amit
az indokolt, hogy ezek az egységek képeztek egy relatíve elkülönülő integrációs,
szelekciós és döntési szintet. A kutatók minden egyes választókörzetet (176)
személyesen felkerestek és követlenül tanulmányozták a helyi sajátosságokat.
Interjúkat készítettünk jelöltekkel, pártok vezetőivel és helyi képviselőivel,
kampánymenedzserekkel és más közreműködőkkel. Igyekeztünk teljes és elfogulatlan
képet alkotni a történésekről, azok mozgatóiról és motívumairól. Ez általában
sikerült, az esetek döntő többségében nyíltsággal és őszinteséggel találkoztunk.