A történelmi Magyarország vármegyéinek, ill. címereinek bemutatásakor könyvünk
- tartalmi célkitűzése és terjedelmi korlátai miatt - csak a legszükségesebb
ismereteket és adatokat tartalmazza. Tájékoztatónkban röviden kitérünk azokra a
történelmi eseményekre és dátumokra, amelyekre fejezeteinkben hivatkozunk.
Ismertetjük továbbá a szövegben található heraldikai (címertani)
szakkifejezéseket, és végül bemutatjuk színezett címereink megalkotóját, Hugo
Gerard Ströhlt, a címerfestő és heraldikus festőművészt. História: A címerek
kialakulása a XII. sz. első felére tehető. Legelső vármegyei pecsétünket -
Hunyad vármegyéét - 1490-ben kezdték használni. Hivatalosan 1550-ben rendelték
el a vármegyei címeres pecsétek alkalmazását. II. József 1786-ban rövid időre
felfüggesztette használatukat, de az 1800-as években - magyar körirattal ellátva
- ismét használatba kerültek. A kiegyezést követően, 1876-ban egyes vármegyék
összevonása, ill. megszüntetése révén vármegyerendezés történt. Az újonnan
megalakult vármegyék megalkották címereiket is, melyeknél figyelembe vették a
Magyar Tudományos Akadémia régészeti bizottságának véleményét is. Magyarország
ekkor 63 vármegyével, 8 horvát-szlavón közigazgatási egységgel, Fiume várossal
és környékével rendelkezett. Könyvünk ezeket a vármegyéket ismerteti.