Jerzy Andrzejewski a mai lengyel irodalom egyik legjobb képviselője. A harminas
évek derekán írta első, elvont erkölcsi kérdéseket boncolgató műveit, de
pályájának alapvető, döntő élményanyagát a háború, az ellenállás, a
felszabadulást közvetlenül követő időszak eseményei adták. A Hamu és gyémánt
1946-47-ben született, cselekménye egy vidéki városban játszódik, 1945
májusában. A hangszórók a német kapitulációt adják hírül a városka lakóinak,
véget értek hát a lengyel nép történetének talán legnehezebb évei. A regény
világa mégsem nyugodt, hőseinek életén még nem ömölhet el nyugalmával, derűjével
a béke - túlontúl feldúlta életüket a háború. Adrzejewski könyve nemcsak
nagyszerűen megszerkesztett, izgalmas olvasmány, nemcsak kitűnő korkép, hanem
elmélyült lélektani és erkölcsi elemzés egy bonyolult helyzetben férfivá
érlelődött nemzedék tragikus válságáról. A főhős, a kommunista Szczuka
szuggesztíven megrajzolt alakja mellett ezért kap olyan éles megvilágítást ennek
a nemzedéknek jellegzetes képviselője, Maciek, akinek figuráját Cibulski tette
örökre emlékezetessé számunkra Wajda világhírű filmjében.