A kötet élén a cím: ?Csillag ragyog... szimbolikusnak is tekinthető. Egy
közösség dalai megannyi csillagként kerülnek a nagyközönség elé azzal a hittel,
hogy örökké fennmaradnak utódaink, a bennünket követő nemzedékek számára is.
Olyan közösség dalai kerülnek elénk, amelyben napjainkig eleven tradícióként
élnek és összekapcsolnak bennünket elődeinkkel, azokkal az ősökkel, akiknek az
ajkán ugyanezek a dalok hangzottak örömükben és bánatukban egyaránt. Ez a
gyűjtemény más vonatkozásban is jelképesnek tekinthető. A kötet abból az
alkalomból jelenik meg, hogy a hajdúszováti kórusélet a 100 esztendős
évfordulójához érkezett. 100 évet 100 népdal kapcsol össze és három generáció
múltja és mai élete. A jubiláló kórus élén az az ember áll, akinek ez a
gyűjtemény létrejötte is köszönhető. Méltó, hogy róla szóljunk mindenek előtt, a
szerény, önzetlen, egész életét a közösségnek szentelő, a népdalokat magas
szinten tolmácsoló, a hajdúszováti énekkar nagy sikereket elérő karnagyáról,
Szathmári Károlyról. A neve összefonódik a kórus felszabadulás utáni
történetével, a magyarországi kórusmozgalommal, elsősorban azonban a szűkebb
haza, a szülőváros, Debrecen és a szeretett falu. Hajdúszovát kulturális
életével. Szathmári Károly már gyermekkorában kapcsolatba került azzal a
községgel és közösséggel, melynek kulturális élete fellendítése terén oly sokat
tett és tesz napjainkban is. Családja 1932-ben Debrecenből Hajdúszovátra
költözött, ahol édesapja falusi kovácsmesterként dolgozott. Az elemi iskola négy
osztályát a faluban végezte, majd a debreceni Református Kollégium diákjaként
folytatta tanulmányait. A családi indíttatás, a környezet, a Kollégium szelleme
és tanárai megalapozták azt az elkötelezettséget a község és lakói iránt, amely
meghatározó volt élete további alakulásában. Már a kollégiumi diákévek alatt
végzett néprajzi gyűjtőmunkát Hajdúszováton. Pályamunkáival országos elismerést
és díjakat nyert. Szívügyévé a népdalgyűjtés és a népdal továbbörökítése vált.