A magyar néptáncok zenéjéről eddig még nem jelent meg részletes összefoglalás.
Ennek az az oka, hogy a folklórkutatók figyelme fokozatosan terjedt ki a
népköltészetről a népzenére, majd a néptáncra, ezeken a szakterületeken belül
pedig több évtizednyi, esetenként évszázadnyi eltolódás van a gyűjtések,
leírások közlése és a tudományos földolgozás között. Így népzenekutatásunk, bár
Kodály és Bartók révén már századunk első felében eljutott a tudományos elemzés
és rendszerezés, sőt az interetnikus összehasonlítás szintjére, nem kezdhette
meg a népzene táncszempontú vizsgálatát, míg a hatvanas években föl nem
zárkózott mellé a néptánckutatás. Azóta több kiadvány jelent meg a népi
tánczenéről, így egyre világosabban látunk ezen a területen is. Ebben a
tanulmányban az erdélyi és a moldvai magyar néptáncok zenéjére vonatkozó
ismeretek összegzését kísérlem meg, kiegészítve saját kutatásaim eredményeivel.
Erdélyen itt a történelmi Erdélyt értem, hozzávéve a Szilágyságot is. A
történelmi Erdéllyel szomszédos bánsági, bihari, kelet-szatmári magyarság népi
tánczenéje sokkal kisebb mértékben van föltárva, de mivel ezek a tájak néprajzi
tekintetben az Alföld megfelelő részeinek nyúlványai, így valószínűsíthető, hogy
hagyományaik is hasonlóak.