Mikor készült a Szent Korona pánt része, s lehetséges-e, hogy két részének
egybeszerkesztése a XI. század folyamán történt, István király szentté avatása
kapcsán? Alapvetően e kérdésekre keresi a választ a muzeológus-művészettörténész
szerző. A kettős szerkezetű Szent Korona egykori összeállításának időpont
meghatározásában a kutató azt az utat választja, amely a kettős korona teológiai
tartalmából következhet. Hogy Krisztust kétszer jelenítik meg az egyesített
koronán, és a szokásos tizenkét apostol helyett csak nyolcat ábrázolnak a
pánton, kulcsfontosságú rész a teljes program és a keltezés datálásához. A
koronának valamiképp köze van a felkenéskor elimádkozott Credóhoz, amelyben az
1054-es egyházszakadás után a filioque formula volt a Romai Egyházban érvényes.
Az egybeszerkesztett korona típusában nem idegen a XI. században ismert, mind a
nyugati, az ún. Bügelkrone és a keleti, az ún. Kalemaukion koronatípustól. Ennek
igazolására bőséges, illusztrációkkal dokumentált analógiákkal szolgál a szerző.
A Szent Korona egybeszerkesztésére vonatkozóan felteszi, hogy a Bizáncból
érkezett abroncsot es a XI. század folyamán készített pántot akkor szerkesztik
egybe, amikor 1083-ban István királyt szentté avatják, és István felemelésekor ?
az egyházi szentté avatás szertartásakor ? ezzel a jelvénnyel érintik a sírból
kiemelt koponyáját. A tanulmányt a Szent Koronáról készült 15, s az egykorú
analógiákat bemutató 10 színes kép és 50 fekete-fehér illusztráció kíséri.