Jósika Miklós regénye a XVI. század utolsó éveiben játszódik Erdélyben, Báthori
Zsigmond fejedelem nem túl szerencsés uralkodása idején. A mű középpontjában
azonban a nemes lovag, Abafi Olivér áll, akinek kiábrándult, céltalan - sőt,
kockáztassuk meg: züllött - életét egy megtalált gyermek tereli végre helyes
mederbe. Jellemformálódását négy csodálatos hölgy, Izidóra, Christierna, Margit
és Gizella vigyázza féltő szemekkel, mint a rény különböző formáinak
megtestesítői. A romantikus meseszövésen túl, (és a néha kissé erőltetettre
sikeredett lélekábrázolás ellenére) a regényt az teszi különösen élvezetessé,
hogy megírását a történeti források alapos tanulmányozása előzte meg.
Jelentősége úgy fogalmazható meg, hogy sikeres lépést tesz e mű a történeti
témában a valódi művészi történelemszemlélet kialakítása felé, a modern európai
regény művészi eszközeinek alkalmazásával - írja Wéber Antal.