Jakov Szvet Kolumbusz antik(Kossuth Könyvkiadó), 1977 420 o., kemény kötés
védőborítóval, jó állapotú 500.- Domenico Colombo genovai takács felesége
Susanna Fontanarossa aligha gondolhatta, amikor 1451-ben - a pontos nap
ismeretlen, csak annyit lehet kideríteni, hogy augusztus és október között
történt - meghallotta elsőszülöttje sírását, hogy erről a fiúról évszázadokon át
könyvtári irodalmat írnak össze, és városok tucatjai versengenek azon, hogy
melyiket illeti azon tisztesség, hogy Kolumbusz Kristóf a falai között látta meg
a napvilágot. Az anya akkor arra gondolhatott, hogy a fiúból takács lesz,
becsületes, jó mesterember, mint az apja. Az életút eleje így is indul. A fiatal
Kolumbusz gyapjúfonó, sok anyagi nehézséggel kínlódó apja támasza. Ám az éltetőt
másfelé hajlik el. Genova fontos tengeri kikötő, és nagy kereskedelmi központ a
középkor végén. Kolumbusz is eljut a tengerre, sőt kihajózik a
Földközi-tengerből 1476-ban, az Atlanti-óceánra. Hajója kalóztámadás áldozata
lesz, maga Portugáliába kerül, ahol tíz esztendeig él. Itt születik meg nagy
álma: India új úton való elérése - nyugatról. Kezdenek kibontakozni nagy
tervének körvonalai, bár teljesen hibás tételekre épített, de erre élete végéig
nem döbben rá. Kolumbusz úgy képzelte, hogy a Föld sokkal kisebb, és a tenger is
kicsiny, hiszen a Biblia így tanítja: hat rész a száraz, csak a hetediken van a
tenger. Az egykori gyapjúfonó királyokkal tárgyal, éveken át. Előbb
Portugáliában, majd Spanyolországban. Itt hét keserves esztendőt él át, míg
megnyílik előtte az út nyugat felé. Elkísérjük Kolumbuszt négy hajózásra,
amelynek nyomán feltárulnak a Kis- és Nagy Antillák, a Dél-Amerika partvidéke.
Önkéntelenül szánakozunk szerencsétlen életén, hiszen az uralkodók és segítőik
megfosztják nagy álmai minden gyümölcsétől. Betegen, kegyvesztetten hunyja le
Valladolidban a szemét. Még csak 56 éves. És elkísérjük az ötödik útjára is,
amely a leghosszabb volt minden utazása között, 392 évig tartott. Hamvai öt
állomáshelyen voltak ezalatt, s ma senki sem tudja megmondani, hogy
tulajdonképpen hol nyugszik. Kolumbusz Kristóf kétségtelenül a történelem
legnagyobb egyéniségei közé sorolható. A középkori ember kiváló példája, minden
hibájával és erényével egyetemben. Az újkor egyik sarokköve, akinek tevékenysége
hatalmas mértékben előrelendítette a világ megismerését. És ezen az sem
változtat semmit, hogy saját maga egészen másnak hitte azokat a földeket,
amelyeket felfedezett, mint amik valójában voltak. Ő úgy gondolta, Ázsia
partjaira ért, a fűszerek földjére, az Arany Kheroszoszhoz, pedig a valóságban
egy, illetve két hatalmas kontinenst övező szigetvilágot fedezett fel, és ott
járt a hatalmas Csendes-óceán kapujánál. Talán, ha nem a maga álmai szerint
értelmezi a panamai indiánok magyarázatát, ő az első európai, aki a Nagy-óceánt
megpillantja. Szvet, a kiváló szovjet Kolumbusz-kutató nagyon érdekes és
tudományosan alapos életrajzban mutatja be önöknek Kolumbusz életútját, és a
nagy felfedezések korának első idejét.