Szívemből kimásolt sorokat adok át. Személyesebb, mint az előző könyvem, az
Örülj velem. Emlékezés, inkább vallomás. Valami a lelkemből. Szívem dobbanásai.
Szabad ennyire nyíltnak lenni?... A kiadó megkért, írjak a szeretetről.
Elkezdtem és oly egyszerűen ment, mint amikor jókedvében vagy bánatában énekel
az ember. Ennyi az egész. Talán azt elbizakodottság nélkül feltételezhetjük,
hogy az olvasó rádöbben saját szeretetének jelentőségére. Ő maga is olvasni
fogja, amit a szeretet írt benne, vele, általa. - Talán segít felismerni az
Istenben, Isten által megvalósult szeretet értékeit. - Vagy azt az egyszerű, ám
nem tudatosult tényt, hogy Ő előbb szeretett minket, és mi viszont szerethetjük
Őt...