Íme, a bestseller-szerző, Stefanie Zweig új Afrika-regénye: egy fiatal nő mély
átérzéssel megírt története. Stella Afrikában töltötte kisgyermekkorát. Apja
halála után Angliába került, gazdag nagyapja házába. Felnőttként visszatér
Afrikába, hogy megtudja, melyik az igazi hazája. ?Elkábította a táj végtelen
gazdagsága, naplemente színei s az illat, mely az utolsó ítélet napjáig rabul
ejti az orrot. Stellának be kell látnia, hogy számára Afrika a múltat jelenti.
Ráébred arra is, hogy igenis szeret egy Angliában maradt férfit, noha már azt
hitte, kapcsolatuknak vége. A történet finom szövésű, mégis drámai; szereplői
elragadok, afrikai képei lebilincselők: szívmelengető világ tárul az olvasó elé.
?Tisztán kirajzolódó hegyeivel, faóriásaival és folyton szafarit járó, célba
sosem érő felhőivel a Felföld igazi Paradicsom volt azok számára, akik nem
akarnak mást, mint örök boldogságot. Stella első pillanattól megszereti az
afrikaiakat: ravaszságukat, fürgeségüket, kedvességüket és bársonyos,
szemléletes, fordulatokkal teli nyelvüket. Köztük akarja világra hozni
gyermekét, hogy a kicsinek olyan boldog gyermekkor juthasson osztályrészül,
amilyen Európában már nem létezik. A kék szemű, érett kukorica szőkeségű Stella
és barátnője, Lilly, a kikuju lány boldog gyermekkorukban olyanok voltak, mint
két dikdik: oly közel álltak egymáshoz, hogy messziről, a magas fűben úgy
látszott, csak egy testük van. Ám a függetlenség elnyerése óta Afrikában
megváltozott az élet, és Lilly gyorsan rájön, hogy Stella még mindig a múlt
képeit kutatja. Döntést hoz, s ezzel nem csupán két szívet választ el egymástól,
immár örökre. Stella világába is kétségek férkőznek. Nagyapja Angliából írt
leveleibe)! szeretet árad, és életre kel a londoni napok emléke. Hol van hát
Stella hazája? Sok bonyodalomra van szükség, míg Stella belátja, hogy nemcsak jó
humorú, tevékeny nagyapja után vágyik, hanem egy másik férfi után is, aki élete
legdrágább kincsét adta, és aki Stellát sosem tudta elfelejteni...