A gyerek megérik, mint az alma a fán. Talán ebben a gondolatban fogalmazódik
meg legszemléletesebben Vekerdy Tamás pszichológusi credójának egyik
vezérmotívuma, amely kiegészül azzal a meggyőződéssel, hogy ez a folyamat akkor
sikeres, ha lehetővé teszik a gyermek számára, hogy ráérősen járhassa be saját
fejlődési útját. De van-e elegendő idő erre? Megfelelőek-e a családi és
intézményi feltételek a gyermek - az egyes gyermek! - spontán érlelődéséhez?
Hogyan segítheti vagy gátolhatja a szülő, az óvoda, az iskola ezt a folyamatot?
Miként hatnak a társadalmi-gazdasági-technikai változások a nevelődés
körülményeire? A népszerű pszichológus legfőként ezekre az ezernyi formában
megfogalmazódó kérdésekre keresi a választ írásaiban.