Az 1848-49-es szabadságharc sorsát I. Miklós cár fegyveres beavatkozása
döntötte el. Az orosz hadsereg csaknem kétszázezres létszámával nemcsak a
tavaszi hadjáratot győztesen megvívó, Erdélyt és a fővárost is beleértve szinte
az egész ország területét felszabadító fiatal honvédsereget múlta felül, hanem
az oroszokat segítségül hívó osztrák kormányzat itt harcoló haderejét is. Az
orosz hadsereg szerepének eljelentéktelenítésére Haynautól kezdve a magyar
marxista történetírással bezárólag több kísérlet történt. Előbbi a győzelmet
igyekezett kisajátítani, az utóbbi az erőviszonyok figyelmen kívül hagyása
mellett a polgári átalakulás programját végrehajtó középbirtokos nemesség
politikájának korlátaiban, a belső ellenség aknamunkájában, árulásban láttatta a
küzdelem elbukásának okait. A szabadságharc történetének legkevésbé feldolgozott
fejezete az orosz intervencióé. A magyarázat egyszerű: a szovjet levéltárak
anyaga hozzáférhetetlen volt. Mára a helyzet megváltozott. Mit lehet tudni a
beavatkozást közvetlenül megelőző orosz-osztrák tárgyalásokról, az orosz katonai
előkészületekről? Lengyel szemtanúk hogyan emlékeztek a Galícián át Magyarország
felé masírozó orosz csapatokra? Milyen okokkal magyarázható annak az orosz
hadosztálynak az elindítása, amely Bécs sürgetésére gyorssegélyként még a
tömeges beavatkozás előtt példás orosz-osztrák-porosz összefogással Krakkóból
vasúton érkezett a morvaországi Ungarisch Hradischba, s amely így európai
vasúttörténetet írt? Mi volt morvaországi kényszerpihenőjének hátterében, hogyan
vonult gyalogmenetben tovább Pozsony felé? Miként vélekedtek az oroszok a
hadműveleteik szempontjából fordulópontnak tekinthető július 1517-i váci
csatáról, a július 20-i turai lovassági és a tragikus emlékű július 31-i
segesvári ütközetről? Megváltoztatja-e a tudomány hadifogoly-kérdésben kialakult
álláspontját az az iratcsomó, amely egy Oroszországba elhurcolt honvédtiszt
sorsának dokumentumait őrzi, s amelyre a kötet szerzőjének sikerült rábukkannia?
Rosonczy Ildikó a Klebelsberg-ösztöndíjnak köszönhetően kutatott Moszkvában az
Oroszországi Hadtörténelmi Levéltárban. Könyve, amelyben a fenti kérdésekre is
választ ad, ennek a munkának az eredménye.