Ez a kötet, amely közel 2000 orvos, gyógyszerész, állatorvos (és természetesen
az ember- vagy állatorvoslással valamilyen formában kapcsolatba kerülő biológus,
botanikus, kémikus, antropológus stb.) életrajzát tartalmazza, lényegében az
első hazai kísérlet abban a tekintetben, hogy az úgynevezett élettudományok régi
és közelmúltbeli nagyjainak pályafutását önálló orvoséletrajzi lexikon
formájában tárja az olvasók elé. KAPRONCZAY KÁROLY (1941) az ELTE bölcsészkarán
1968-ban nyerte el történelem-könyvtár szakos oklevelét. Tanulmányai befejezését
követően (1969-ben) a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár
munkatársa lett. E feladatköréből következően 1972-ben muzeológia-levéltár
szakos oklevelet is szerzett. Ugyanebben az évben doktorált, és kapott
osztályvezetői megbízatást. 1985-ben az intézmény helyettes főigazgatója.
1991-ben kelt mb., 1999-ben végleges főigazgatói kinevezése. 2003 óta
rendelkezik PhD. fokozattal. Kutatási területei: orvos-, gyógyszerészet- és
művelődéstörténet, magyar-lengyel történelmi-politikai és kulturális
kapcsolatok, Kelet-Európa története. Eddigi működése során számos könyvet és
nagyszámú szakmai írást publikált. Főbb művei: Körmend egészségügyének története
(1983), A Baltikum rövid története. Szakadatlan harc (1991), Akkor nem volt
Lengyelország (1992), Lengyel katonák magyar földön (1995), A magyarországi
lengyelek története (1998), Refugees in Hungary (Shelter from strom during World
War II) (1998), Magyar-lengyel orvosi kapcsolatok (lengyelül, 1999), A
magyar-lengyel történelmi kapcsolatok évszázadai (2000), Tudós és politikus:
Antall József (2001), A magyar egészségügy 125 éve (2001), Győry Tibor (2002),
Adatok a magyar orvosok és gyógyszerészek történetéhez (2002) A pesti orvosi
iskola (2002), Semmelweis (magyarul, németül, angolul, 2003), Orvosképzés
Közép-Európában (2004) TÓTH MAGDOLNA 1978-ban szerzett az ELTE Bölcsészkarán
magyar-könyvtár szakos oklevelet. Az Eötvös-Kollégium könyvtárának a
főtanácsosa. Hosszú évek óta készít elő kiadásra különféle tematikájú könyveket.
BIERNACZKY SZILÁRD olasz-néprajz-magyar szakos bölcsész. Az elmúlt másfél
évtizedben több mint 100 különféle tematikájú szakkönyv és közel tucatnyi
folyóiratszám kiadói szerkesztését végezte el.