Sprawl-trilógia 1. A kikötő felett úgy szürkéllett az ég, mint a televízió
képernyője adásszünet idején. Ezzel a mondattal kezdődik minden idők egyik
legjobb science fiction regénye, aminél pontosabban semmi sem jósolta meg a
jövőt. William Gibson 1984-ben megjelent, Hugo-, Nebula és Philip K.
Dick-díjakkal kitüntetett műve a cyberpunk műfaj alapköve, hatása mindmáig
tetten érhető filmekben, zenékben, videojátékokban és más kortárs művészeti
alkotásokban. Ráadásul itt találkozhatunk először a mátrixszal, azzal a globális
konszenzuális-hallucinációval, ami a cybertér minden egyes adatbájtját
megtestesíti, és ami alapjául szolgált a tizenöt évvel későbbi, azonos című
kultikus film világának. Case volt a legjobb adattolvaj a mátrixban, egészen
addig, amíg el nem követte a klasszikus hibát ? lopott a megbízóitól, akik
büntetésként megmérgezték az idegrendszerét, örökre száműzve őt a cybertérből.
Most azonban egy rejtélyes, magát Armitage-nak nevező alak a megváltást ígéri
neki: a teljes gyógyulást, ha Case elvállal egy munkát egy felmérhetetlenül erős
mesterséges intelligencia ellen, ami Föld körüli pályán kering a baljós
Tessier-Ashpool klán szolgálatában. Egy legendás adattolvaj lementett
emlékezetével és egy utcai szamuráj védelmében Case útra kel mind a való
világban, mind a mátrixban, a többi pedig már, ahogy mondani szokás: science
fiction történelem. Az olvasó új fordításban tartja kezében a könyvet, mely
Gibson exkluzív utószava mellett Jack Womack Valami sötét gödör című esszéjét is
tartalmazza.