Zolnay László, a magyar középkor kutatója, országszerte ismert és kedvelt
könyvek írója, jelen feldolgozásában egy régi búvárkodása folyamatába enged
bepillantást. Még az ötvenes években mint esztergomi múzeumigazgató fontos
szerepet játszott a város és környéke múltjának feltárásában. Később is
figyelemmel kísérte az ott folyó nagyarányú régészeti ásatásokat, amelyek új
következtetések levonására serkentették a magyar középkor tudósait. Könyvében a
szerző a történeti és a régészeti - újabb és régebbi feltárások - adatainak
egyeztetésével ad árnyalt képet a város és környéke középkori történetéről.
Mohács éles cezúra a város történetében. A török elfoglalja Esztergomot is, és
elpusztítja a kortársak által annyiszor megcsodált és leírt román kori, gótikus
és reneszánsz építményeket. S ami ezután a középkori építményekből megmaradt,
abból is sokat elbontottak az újkori átgondolatlan építkezések. A szerző az
elpusztított, eltűnt város középkori történelmét mutatja be, a ma már
láthatatlan műemlékeket, ezer esztendős építészetünk gazdagságát, művészi
szépségét idézi fel nagy rekonstruktív erővel. S Esztergom - a királyi és
egyházfejedelmi központ - történetén keresztül az olvasó széles áttekintést kap
a magyar középkor nagypolitikájáról s mindennapjairól is. A török elpusztította
Esztergom középkori immobil művészeti emlékeit, de szerencsére megőrződtek a
város gyűjteményei: értékes kincstárának, levéltárainak, könyvtárának jó részét
a végveszély hírére az érsekség a Felvidékre menekítette. Ma ez a páratlan
értékű anyag - melyet a szerző e munkájában bemutat - újra Esztergomot
gazdagítja. A kötet sok-sok illusztrációja - fényképek, rekonstrukciós rajzok,
térképvázlatok - az olvasó jobb tájékozódását segíti.