Azt reméltük, a kilencvenes évek délszláv háborúi után Európában nem ropognak
többé a fegyverek, s nem kell aggódnunk az atombombák esetleges bevetése miatt.
Ám 2022. február 24-én az orosz csapatok offenzívát indítottak Ukrajna ellen,
amivel a Kreml nemcsak Európát, hanem az egész világot veszélybe sodorta. A
háborúban sok tízezren vesztették életüket mindkét oldalon. Ferenc pápa
igyekezett minden tőle telhetőt megtenni az öldöklés megfékezése érdekében, de a
Szentszék diplomáciai lehetőségei korlátozottak. Amint a pápa egy interjúban
elmondta, a Vatikánnak nincs béketerve, csak a béke szolgája lehet, ami azt
jelenti: kapcsolatban áll a felekkel, és szükség esetén közvetít. Ferencet érték
bírálatok amiatt, hogy személy szerint nem ítélte el a konfliktus
kirobbantásáért Vlagyimir Putyin elnököt, de - mint a pápa rámutatott - a
Vatikán Oroszországgal is fenn akarja tartani a diplomáciai csatornákat. A
mindenkori pápa a 20. század elejétől vált a megbékélés fontos hírnökévé. XV.
Benedek volt az első békepápa, aki az első világháború idején enciklikákban
igyekezett elejét venni a nagyobb vérontásnak. Az őt követő XI. Piusz
határozottan lépett fel a totalitárius rezsimekkel szemben. A nácizmus elleni
leghatározottabb kiállásnak számított német területen, hogy a szentmiséken
felolvasták az enciklikáját. A második világháború alatt szolgáló XII. Piusz
sokszor hangoztatta, igazságos békére van szükség.