A füzet egyértelmű választ ad a címben szereplő kérdésre, és önálló népként
határozza meg a székelységet, amely nép elválaszthatatlan része a magyar
nemzetnek. A füzet részletesen taglalja a székelység mai őrlődésekkel teli
önrendelkezési törekvéseit is. Íme a füzet borítója, melynek grafikus-tervezője
Barcsik Géza és hátlap-szövege, amelyből megtudjuk, hogy mit mondott a
székelyekről Jókai Mór, Werbőczi István, valamint azt is, miként vall e népről a
Székely-Magyar Világtalálkozó és maga a Székely Contitutio. ?Van egy magyar
népfaj, mely a legszélsőbb határszélt foglalja el keleten: a székely. Kitűnő
sajátságokkal elhalmozott egy nép. Magyarabb valamennyinél, mert se vérébe, se
nyelvébe, se szokásaiba nem vegyült soha semmi idegen. És amellett megvannak
benne minden nemzetnek jó tulajdonai. Honszerető, szabadságvágyó, mint a svájci;
? szavatartó, hidegvérű, mint az angol; ? okos vállalkozó, számító, mint a
zsidó; ? jó katona, mint az arab; ? mérsékletes, józan, szorgalmas, mint a
porosz; ? magán segíteni tudó, idegentől irtózó, mint az olasz; ? találékony,
mint a jenki; ? tiszta, mint a hollandi; ? demokrata, szabadelvű, mint a
francia; ? és kitartó, mint az orosz; ? és mindenek felett szapora, mint a zsidó
és a szláv; ? vallási türelem dolgában pedig előtte van minden nemzetnek a
világon.? (Jókai Mór ? A jövő század regénye) ?Az erdélyi scíthákról, a kiket
székelyeknek hívunk Ezenkívül vannak az erdélyi részekben a scíthák, kiváltságos
nemesek, a kik a scítha néptől, ennek Pannoniába való első bejövetelétől
származtak el, a kiket mi romlott néven <<siculusoknak>> nevezünk; a
kik teljesen külön törvényekkel és szokásokkal élnek; a hadi dolgokban a
legjártasabbak...? (Werbőczy István ? TRIPARTITUM, III. rész, 4. czím) ?1. A
székelység rendelkezik saját nyelvvel, amely a magyar nyelv. 2. A székelység a
világ azon kevés népének egyike, amely ősidők óta folyamatosan saját írással, a
székely rovásírással rendelkezik. 3. A székelység önálló és kiforrott jogrenddel
rendelkezik, amely a sajátos örökösödési jogtól, a közösségek életét szabályozó
jogon keresztül a saját alkotmányig, a Székely Constitutioig terjed. Az Európa
egyik első számú jogállamának nevezhető Magyar Királyságon belül is, a
székelység teljesen önálló, saját jogrend szerint élt, amely az állam
jogrendjéhez a Comes Siculorum, a Székelyek grófjának jogintézményén keresztül
kapcsolódott. 4. Az 1509-ben Székelyudvarhelyen elfogadott Székely Constitutio a
világot két évszázaddal megelőzve, először foglalta törvénybe a személy
sérthetetlenségét, mely szerint székely embert, hatályos bírói ítélet híján
tilos fogva tartani. Ugyancsak szentesítette Székelyföld területén a szabad
kereskedelmet. A székelyek lakta területet, a Székelyföldet jelentős jogkörökkel
rendelkező székekre bontotta. A székelyek székek szerinti területi-jogi
szerveződését a XXI. századi, integrálódó Európa a székiség, azaz a
szubszidiaritás elvében élteti tovább. (Állásfoglalás a székely nép
önrendelkezési jogáról - részlet ? I. Székely-Magyar Világtalálkozó,
Szeged-Vértó, 2010. augusztus 15.) ?Azon bíró, aki Isten és ország törvényeitől
elhajolva, könyörgés, vagy ajándék által megnyeretve, részrehajló lenne,
száműzessék, minden ingóságai felprédáltassanak, ingatlan jószágai elvétessenek,
és Székelyföldön soha ne lakhassék! Ekként bűnhődjék még az is, aki maradásában,
vagy visszajövetelén fáradozna!? (Székely Constitutio - részlet ?
Székelyudvarhely, 1505. november 23.)