Ezt a könyvet Robin Cook katonai szolgálata idején, egy tengeralattjáró
gyomrában írta, még a Kóma, a Járvány és a többi hátborzongató orvoskrimije
előtt. A maga indulatos és ironikus módján A gyötrelem éve is hátborzongató
olvasmány, de műfaja szerint nem krimi, hanem egyfajta orvosi látlelet. Látlelet
egy hawaii kórházról és az első orvosi, emberi próbatételein áteső fiatal
orvosgyakornokról, dr. Petersről - de bizonyára sok más kórházról, sok más
orvosnövendékről is. A kezdő orvos kitartóan küzd a folyton csukló Mr. Roso vagy
a megállíthatatlanul vérző Mrs. Takura életéért, újraélesztésekkel próbálkozik
és szülést vezet le egymaga, vizsgál, varr vagy sebkampókat tart - napi
huszonnégy órán át -, ám mindegy kevés az üdvösséghez. Üres szeretkezések,
magányos szörfözések meg egy tudathasadásos beszélgetés után rá kell döbbennie,
hogy embersége, orvosi hivatástudata végveszélybe került. Fejbeverő érzés.
Hasonló ahhoz, amit a beteg élhet át, amikor eláll a szívverése, vagy a szörfös,
ha nem sikerül a deszkát kibuktatnia a hullám alól; netán a tengeralattjáró
személyzete, ha úgy merül le az óceán mélyére, hogy nem tudni, lesz-e üzemanyag
a fölemelkedéshez. S ez legalább olyan izgalmas, mint egy orvoskrimi...