Max Morden művészettörténész hosszú évtizedek után nem csak az őt ért veszteség
és gyász elől menekülve tér vissza a tengerparti kis ír faluba, ahol gyermekként
töltött egy szünidőt, de úgy érzi, itt az ideje a régi, egész jövőjét
meghatározó tragédiával való szembenézésnek is. Azon a nyáron a különcnek
számító Grace család mintha egy másik világból csöppent volna bele az üdülőfalu
álomittas ürességébe. Max számára a házaspár és a vele egyidős, tízéves ikrek
olyanok voltak, mint az istenek, és őt csakhamar beszippantotta különös életük,
amely egyszerre volt csábító és felkavaró. A felesége közeli halálából fakadó
fájdalom feldolgozása most összemosódik a gyermekkor, a távoli múlt emlékeinek
felidézésével, és az egykori kamasz reflexiói különös módon keverednek az
elmúlás közelségétől megrettent férfi szorongásaival. John Banville 1945-ben
született Írországban. Tizennegyedik regénye, A tenger megkapóan szép
prózájával, nyelvi virtuozitásával méltán érdemelte ki 2005-ben a rangos Man
Booker-díjat.