Hollós Korvin Lajos költő, író (a Korvin nevet Korvin Ottó emlékére vette fel).
Kitanulta az orvosműszerészi szakmát. Bécsben, majd 1939-ben Párizsban egy
félévet töltött. Inaskorától fogva verselt, novellákat írt. 17 éves, amikor első
novellája megjelent. Korán tevékeny és vezető szerepet játszott a
munkás-kultúrmozgalomban, szavalókórusokat szervezett. Kórusversei a hazai
munkásmozgalomban népszerűek voltak. 1924-től, mint szállítóvállalati
tisztviselőnek számos lehetősége volt antifasiszta műveknek az országba való
csempészésére. 1930-ban forradalmi hangú verseiért elítélték. 1933-ban
elvesztette állását. Ettől fogva kizárólag irodalomból élt. Szerk. a
Kórusművészetet. 1935-ben a Nyugat novellapályázatának nyertese. Állandó rendőri
megfigyelés alatt állt. Ekkor már ismerték nevét, s a 30-as években nyolcszor
tartóztatták le és öt ízben ítélték fogház vagy börtönbüntetésre, s valójában
csak 1957-től kezdve jelenhettek meg zavartalanul kötetei. (Magyar Életrajzi
Lexikon)