Marcel Proust hatalmas regényciklusának második részében tovább kísérheti az
olvasó Swann és Odette házasságának és nagyvilági szereplésének történetét. E
kötet első fejezetében feltűnik Swann kisasszony - Gilberte - vonzó-taszító
alakja, az elbeszélő játszótársa és első szerelme, akinek révén bejuthat Swannék
elérhetetlennek vélt otthonába. Megismeri za új Swannt, a házas Swannt, és az új
Odette-et, az immár előkelő Swann-nét s szalonjának értékes és értéktelen
vendégeit, a párizsi társaság egy színes, átmeneti rétegét. A kötet második
része egy új, tág ívű, sok szólamú történet nyitóakkordja: az ifjú elbeszélő
nagyanyjával Balbecban, a normandiai tengerparton nyaral; új élmények merülnek
föl, új tájak, új figurák, a párizsi és vidéki arisztokrácia jellemző típusai,
köröttük a nyári fürdőzés, a hotelélet örömeivel, és főképp egy csapat fiatal
lánnyal, akik közül Albertine emelkedik ki fokozatosan, aki aztán nagyobb és
tragikusabb szerephez jut a regényciklus folyamán. Mindezeket az eseményeket,
tájképeket és elmélkedéseket a szép idő, a tenger és a szerelem világítja meg
forró és árnyalatos színekkel. S felbukkannak egymás után azok a nagy művészek
is, akik - mint Bergotte, a regényíró, Berma, a nagy színésznő, és Elstir, a
tenger festője - egyre döntőbb hatással lesznek az elbeszélő szemléletére és
későbbi hivatására. Az olvasó ebben a kötetben is megtalálja Proust művészetének
minden varázsát: a hajszálfinom és egyúttal döbbenetes erejű elemzéseket, a
ragyogó festői tájakat és a tájban az alkotó munkájának felmagasztalását,
valamint a századforduló nagyvilági életének, hívsággal teli alakjainak
sajátosan érzékletes jellemzését.