A 20. században az ember korábban elképzelhetetlen mértékben formálta át
környezetét. A lakosság száma megnégyszereződött. Az ipari termelés
negyvenszeresére nőtt, ami az életszínvonal emelkedéséhez vezetett, és
százmilliókat emelt ki elődeik nyomorúságos körülményei közül. Mindeközben
azonban óriási méreteket öltött a talaj, a légkör és a vizek szennyezése, a
természeti környezet és az élővilág kizsákmányolása és károsítása. Tízszer annyi
energia került felhasználásra, mint az azt megelőző évszázadokban együttvéve, s
a globális felmelegedéshez vezető szén-dioxid-kibocsátás jelentősen növekedni
kezdett. Ezek a folyamatok századunk eddig eltelt éveiben is folytatódtak, így a
globalizálódott világban élő emberiség egyre közelebb merészkedik olyan
ökológiai küszöbökhöz, amelyek átlépése súlyos és hosszú távú következményekkel
járhat. John McNeill nagy sikert aratott könyve tudományos alapossággal,
ugyanakkor közérthető stílusban, számos példát bemutatva és elemezve,
térképekkel és fényképekkel illusztrálva tekinti át a környezetben végbement
hatalmas változásokat, majd elemzi a népességnövekedés, az energiafelhasználás,
az uralkodó szellemi áramlatok és a nagyhatalmi politika hatásait ezekre a
folyamatokra. Segítséget nyújt abban, hogy objektívebben, összefüggéseiben
láthassuk át ezt a kulcsfontosságúvá vált területet. Tartalomjegyzék Előszó
Köszönetnyilvánítás Bevezetés 1. fejezet Prológus: Egy tékozló évszázad
sajátosságai Gazdasági növekedés az 1500-as évektől kezdődően A népesség
növekedése Kr. e. 10 000 óta Az energiafelhasználás története Kr. e. 100 000-től
Következtetések I. rész A szférák zenéje 2. fejezet A litoszféra és a
pedoszféra: a földkéreg A földkéreg alapvető jellemzői A talaj alkímiája
Talajszennyezés A talajmozgások Következtetések 3. fejezet Az atmoszféra: a
városok története A légkör alapvető jellemzői Légszennyezés 1900 előtt
Légszennyezés 1900 után Szénvárosok Szmogvárosok Megapoliszok Gyógyuló városok
Következtetések 4. fejezet Az atmoszféra: regionális és globális történelem
Regionális légszennyezés 1870 után A levegő minősége Japánban A savas eső A
légszennyezés távolabbi következményei Éghajlatváltozás és a sztratoszferikus
ózonréteg Űrszennyezés Következtetések 5. fejezet A hidroszféra: a vízhasználat
és vízszennyezés története A hidroszféra alapvető sajátosságai A világ
vízfogyasztása és a vízkészletek Városi víz Folyóvíz A tavak és az eutrofizáció
Tengerek és óceánok Következtetések 6. fejezet A hidroszféra: a vízkészletek
kimerülése, gátépítés és folyószabályozás A felszín alatti víz Gátépítés és
folyószabályozás Az árvizek megszelídítése és a mocsarak lecsapolása Partvidéki
területek Következtetések 7. fejezet A bioszféra: mi megeszünk másokat, mások
pedig megesznek minket Mikrobák: a bioszféra első urai Földhasználat és
mezőgazdaság Következtetések 8. fejezet A bioszféra: erdők, halak és a
bioinvázió Az erdők Bálnavadászat és halászat A biológiai invázió A
biodiverzitás és a fajok kipusztulásának hatodik nagy hulláma Következtetések
II. rész A változás motorja 9. fejezet Több ember, nagyobb városok A népesség
növekedése Migráció Az urbanizáció következményei és a városok anyagcseréje
Következtetések 10. fejezet Energiahordozók, gépek és gazdaság Az
energiarendszerek és a környezet A technológiai változások és a környezet
Gazdasági változások és a környezet Következtetések 11. fejezet Szellemi
áramlatok és a politika Nagy szellemi áramlatok Ökológiai teóriák A nemzetközi
politika és a háború Környezetvédelmi politika és a szakpolitikák
Következtetések 12. fejezet Epilógus: Hogyan tovább? Utószó a magyar kiadáshoz
Bibliográfia Név- és tárgymutató