Szerző: Yoko Tawada Jelenkor Kiadó, 2023 Japán a közeljövőben szinte
élhetetlenné válik, és teljesen elszigetelődik a külvilágtól. A százéves Josiró
egyike az öreg aggastyánoknak, akik - ellentétben az ifjú aggastyánokkal - még
emlékeznek, milyen volt a friss levegő illata, a kék tenger látványa, a gyümölcs
íze, egy állat bundájának puhasága. Az országot is az idősek működtetik:
dolgoznak és gondoskodnak az életre és munkára képtelen újabb nemzedékekről.
Mint minden gyermek, Josiró dédunokája, Mumei is törékeny és gyenge, járni,
öltözködni, de még enni is alig tud. Talán még a felnőttkort sem éri meg.
Josirónak nap mint nap szüksége van minden bölcsességére, hogy életben tartsa
unokáját. Mindez kétségbeesett aggodalommal tölti el, amelynek mélyén halványan
mégis ott pislákol a jövőbe vetett remény. Yoko Tawada - akit a New York Times
Kafka kitűnő tanítványá-nak nevez - kíméletlen szatírája 2018-ban elnyerte az
amerikai Nemzeti Könyvdíjat külföldi irodalom kategóriában. A kötetet a szerző
utólag egészítette ki négy korábbi, ugyancsak disztópikus elbeszélésével,
melyeket a 2011-ben bekövetkezett tóhokui földrengés és az azt követő szökőár
hatására írt. A gyerekek havi egészségfelmérési eredményét rögzítő iratokról
kézzel írt másolat készült, amit gyorsfutár kézbesített az Új Japán Egészségügyi
Kutatóközpontnak. Amióta felkapott lett A tengeri szél üzenete című manga,
melynek főhőse egy vadkecske gyorsaságú hírvivő volt, fejében a város teljes
térképével, egyre több gyerek álmodozott arról, hogy egyszer gyorsfutár lesz. A
mai gyerekek erőnlétét figyelembe véve azonban erre nem sok esély volt. Az tűnt
valószínűbbnek, hogy a közeljövőben a fiatalok mind irodában dolgoznak majd, a
fizikai munkát pedig továbbra is az idősek végzik. A kötet adatai: Kötés:
kartonált Megjelenés éve: 2023 Terjedelem: 243 oldal