Vannak évek, amelyek csak úgy elsiklanak mellettünk, s az év elmúltával
megállapítjuk: igazából nem is éltünk, csak sodródtunk. Azért, hogy ez ne
történjen meg, Pater Anselm Grün, a münsterschwarzachi bencés kolostor
szerzetese és számos népszerű lelki olvasmány szerzője, az év során naponta két
rövid szöveggel szeretne kísérni bennünket. Ezek arra hívnak, hogy reggel és
este megálljunk, és engedjük hatni magunkra a szavakat. Azáltal, hogy szünetet
tartunk, egy kicsit kiszállunk az élet mókuskerekéből, belső tartásunkban olyan
támaszt kapunk, amelyben megfogódzkodhatunk a mindennapok örvénylése közepette.
Ha a mindennapok örvénylésében e könyv szavai érintkezésbe kerülnek lelkünkkel,
akkor átéljük, hogy áldottak vagyunk, és mi is áldás lehetünk azon emberek
számára, akikkel találkozunk.