A reinkarnáció a lelki elv visszatérése egy új fizikai testbe. A földi életünk
során létrehozzuk a jövőbeli végzetünket. A fizikai test halálakor az ego egy
alacsonyabb szintről egy magasabb szintre kerül: fejlődik. Ellenkezőleg pedig,
amikor megtörténik a születés egy új testbe, akkor az ego egy magasabb szintről
egy alacsonyabb szintre lép. De a magasabb és alacsonyabb szintek közötti
váltakozás alatt a fizikai, asztrális és pszichikai lény folytatja az
előrehaladó folyamatot időben és térben, így az ego emelkedéseit és
aláereszkedéseit csak az ego érzékeli, és nincs befolyással az univerzum
általános folyamataira. A reinkarnációk között, a halhatatlan lélek
boldogságának feltételeit élvezi, annak az eszmének megfelelően, amelyet a
testet öltése alatt hozott létre. A gazdag ember, aki rosszul használta a
gazdagságát, vagy egy hatalommal bíró ember, aki rosszul bánik a hatalmával,
olyan feltételek mellett fog reinkarnálódni, ami által arra lesz ítélve, hogy
küzdjön a viszontagságokkal majdnem egész életén keresztül. Ezek a
viszontagságok nem istentől erednek: ezek a halhatatlan lélek előző életéből
erednek. De ezalatt a testet öltés alatt a lélek képes lesz arra, hogy
visszaszerezze egy részét annak, amit elvesztett, a megpróbáltatásokban
tanúsított türelem és a küzdelemben való kitartás révén. A fejlődés tehát
általánosságban mindenki számára lehetséges, és közvetve minden egyén számára
lehetséges. Minden lény rögtön képes felemelkedni vagy aláereszkedni a
társadalmi ranglétráján, vagy a jelenlegi életében vagy a következő inkarnációja
során.