Miért dőlünk be az álhíreknek és összeesküvés-elméleteknek? Miért hisszük azt,
hogy mindig csak mások dőlnek be az álhíreknek, és mi sohasem? Milyen társadalmi
reflexek és folyamatok hívják életre és tartják mozgásban az
összeesküvés-elméleteket? Hogyan próbálják a dezinformációs piac
legbefolyásosabb szereplői ? köztük politikusok, nagyhatalmak, kattintásvadász
oldalak, vagy akár hírességek és nagyvállalatok ? kiaknázni félelmeinket,
gyűlöletünket, reményeinket, elfogultságainkat? Hogyan tesz fogékonnyá bennünket
a törzsi gondolkodás a dezinformációra mint törzsi mítoszra? Hogyan alakítja át
a valósághoz való viszonyunkat az úgynevezett ?igazságon túli? kommunikációs
gyakorlat? Hogyan lehet(ne) védekezni a hamis információkkal való agymosás
ellen? Miért és kiktől terjedtek az álhírek a koronavírus idején? Miközben a
dezinformáció egyre inkább eluralja a politikai közbeszédet és a
Facebook-falunkat, alig található a témában magyarul elérhető irodalom.
Magyarországon Krekó Péter hiánypótló könyve volt az, amely 2018-ban tudományos
mélységgel és igényességgel először összegezte az összeesküvés-elméleteket és
álhíreket. A kötet ? építve a szerző kutatásaira, doktori disszertációjára és
habilitációs előadására ? tudományos ismeretterjesztő módon mutatja be az
összeesküvés-elméletek és álhírek társadalomlélektani és politikai
működésmódját. Az új tudományos eredményekkel és tényekkel bővített, átdolgozott
kiadás a koronavírus-járványnak és a modern ?törzsi? mítoszoknak is szentel
egy-egy fejezetet.