Több mint két évtizede folyamatosan foglalkoztatott a vallás és a gazdaság, a
vallás és a politikai berendezkedés kapcsolata. A mai piac jellemzője a
globalizáció. Izgalmas kérdés, hogy a különböző vallásideológiáktól áthatott
területek, földrészek között hogyan alakul az együttműködés. Az is korunk
jelensége, hogy a szekularizáció szinte mindenütt, főként a fejlett világban,
erőteljesen előre tör. Ugyanakkor, egyes gyorsan fejlődő országokban - lásd Kína
- vallási megélénkülést tapasztalunk, nem is az idősek, hanem a dinamikus
fiatalok körében. Mindenesetre látható, hogy a törésvonal nem a különböző
világvallások, hanem a hit nélkül felnövő és a transzcendenciában hívő, a
vallásukat valamilyen formában gyakoroló emberek között húzódik. A modern világ
- és gazdasága - a ráción alapul. Döntő ezért, hogy megvizsgáljuk: a hit és az
értelem milyen viszonyban van egymással. A katolikus egyház tanítása leszögezi:
a kettő nem ellentétes egymással. Hallatlanul fontos, hogy a vallási nézetek ne
a társadalmi igazságtalanságok elfogadását sugallják, hanem minden lehető
megtételére ösztönözzenek, ami ezt mérsékelheti. Nem erőszakkal, hanem politikai
úton. Ez felerősíti azt a nézetet, hogy vallásos embereknek is kötelességük a
közéletben részt venni, hiszen a politikai berendezkedés milyensége nagyban
múlik a polgárok aktivitásán.