Thomas ?Merton hazai ismertségét elsősorban önéletrajzi műve, a Hétlépcsős hegy
és lelkiségi írásainak gyűjteménye, A csend szava alapozta meg. Kevésbé
ismeretes azonban, hogy legközkedveltebb megnyilvánulási formája a líra. Költői
hajlama indította el az irodalom felé, s prózai-teológiai munkásságával
párhuzamosan mindvégig kitartott mellette. Ezt a folyamatosságot bizonyítják
sorra megjelent kötetei, majd válogatott verseinek mind az Egyesült Államokban,
mind pedig Angliában napvilágot látott gyűjteménye. Költészete ugyanabból a
forrásból táplálkozik, mint elméleti művei, a megtérés s a hit világában föllelt
hazatalálás élményéből. Mégsem nevezhetjük ? főképp szűkkeblű behatároló
szándékkal ? csupán egyházi vagy vallásos lírának. Mint minden vérbeli költő,
Merton is egyetemes érvényű, a lét tágas horizontját átfogó, saját hangú és
egyéni szemléletű választ keres a végső kérdésekre. Egyik legvonzóbb
tulajdonsága, hogy transzcendens irányultsága ellenére van szeme a körülötte
zajló történelmi eseményekre, számonkéri mindazt a bűnt, merényletet, amit
szerte a földgolyón naponta követ el az egyéni vagy állami erőszak az emberi
méltóság ellen. Korszerű és hiteles, anélkül, hogy feladná a humánum időtlen
parancsát, s a változhatatlan erkölcsi törvényt szegzi szembe a modern
barbarizmus új törvényhozóival, akiknél semmivel sem tájékozatlanabb. Költői
skálája a naív, gyermeki csengésű daltól a zsoltárok ótestamentumi indulatáig s
a himnikus elragadtatásig terjed. Történelmi és lélektani érdeklődése sűrűn
visszatér a mitológia s a biblikus múlt jeleneteihez. Elmélyült gondossággal
kelti életre egy-egy kedves szentjének alakját. A szenvedéstörténet nagyívű
ódájában a krisztusi eszmény áldozatát mutatja föl. Bensőséges képt fest a
Gethsemáni apátság szerzeteseinek köznapjairól és ünnepi óráiról. Kötetünk, mely
pályája második felének, a megtérését követő szakasznak summázta, mintegy a
Hétlépcsős hegy folytatása ? csak a líra nyelvén. Hosszú utazás ez is, de nem
kontinensek, mérföldek messzeségén át, hanem a költő meditációjának, imádságának
végtelenben, végcéljához, Istenhez?