René GUÉNON (1886?1951) az egyetemességében vett spirituális és metafizikai
Hagyomány helyreállításának, valamint a tradicionális létszemlélet
megalapozásának legkiemelkedőbb és legmeghatározóbb jelentőségű alakja,
életművével valódi és egyetemes távlatokat nyitott meg a modern világ egyre
súlyosabb válságában még eszmélni képes jelenkori ember számára. 28 kötetes
életműve szilárd alap a tradicionális világ alapelveinek újratalálásához, ami az
talán utolsó esély a katasztrofális végkifejlettel fenyegető modernitás mint
útvesztés felszámolására. Guénon a Őseredeti Hagyomány központi ezotériájától a
különböző részleges ? vallási és más ? alkalmazásokig elmélyülten ismerve a
tradicionális tanításokat, valódi útmutatóként tárja fel az ezekben rejlő
örökérvényű bölcsességet, egyszersmind az írott tanítás lehetőségeihez mérten
betekintést tesz lehetővé a szellemi és vallási gyakorlat legmélyebb szintjeibe.
Az Infinitezimális kalkulus alapelvei a matematika tudományának tradicionális
felfogásán keresztül az igazi Végtelen ideáját és annak a tradicionális
tanításokban játszott lényegi szerepét mutatja be. A matematika mint
résztudomány itt a metafizikai valóság szimbolikus illusztrációjául szolgál,
mint a hajdani tradicionális tudományoknál minden esetben. A modernek hamis
végtelen-fogalmának kritikája, és az igazi Végtelen tradicionális felfogása
elsőrendű fontosságú a szellemi-metafizikai megvalósításban. A Szerző ebben a
művében az infinitezimális kalkulus, vagyis a meghatározhatatlanul vagy
?véghetetlenül? kicsi számításának bemutatásán és korrekcióján keresztül
világítja meg azt, hogy a szellemi és metafizikai végcél nem egyszerűen
fokozatonként haladva, hanem egy létrendi szintáttörés révén valósítható meg.