Múltunk legendás alakja, Kőrösi Csoma Sándor pályafutását követi nyomon a
Szerző. A székelyek szentjeként tisztelt világvándor utazásait és munkásságát
idézi fel a bölcsőhelytől, a háromszéki Csomakőröstől a sírig, az indiai
Dardzsilingig. A könyvben megelevenedik a XVIII. századi Erdély, Nagyenyed, a
Bethlen Kollégium diákélete, Göttingen és az ázsiai vándorlás számos állomása.
Az életrajzi monográfia negyedszázados kutatómunka gyümölcse. Kubassek János, a
geográfus-tudománytörténész Szerző ? az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója
? bejárta azokat a távoli tájakat, amelyek hajdan az őshazakutatási tervektől
ösztönzött vándor munkálkodásának színterei voltak. A tibetológia atyjaként
emlegetett Csoma munkásságának legfontosabb helyszíneit, Zangla és Phouktal
távoli kolostorait gyalogszerrel kereste fel a Nyugati-Himalája könyörtelen
sziklabirodalmában. A kötetben Mezopotámia, Perzsia, Afganisztán, Pandzsáb,
Kasmír, Ladak, Zanszkár és Bengália tájai kelnek életre. Eredeti források,
korabeli levelek, cikkek, grafikák, saját fényképfelvételek teszik hitelessé a
művet. Az orientalisták kimagasló géniusza síron túli utóéletének mozaikjaival
bizonyítja a Szerző, hogy Kőrösi Csoma Sándor az egyetemes tudomány
halhatatlanjai közé tartozik. A szegény székely család fia olyan gazdag szellemi
örökséget hagyott ránk, amely ma is népeket és kultúrákat köt össze. A
legnagyobb magyar világvándor küzdelmei és életpéldája a hétköznapokban is
ösztönző erőforrást jelentenek. A kötet 3. kiadásában a Párizsban élő
orientalista, Bernard Le Calloc'h kutatásai nyomán adjuk közre Victor Jacquemont
francia természettudós Kőrösi Csoma Sándorra vonatkozó leveleit és
naplójegyzeteit, melyek fontos forrásértéket jelentenek. A tragikus sorsú,
Indiában fiatalon elhunyt, francia utazó felkereste Kanamban a székely tudóst, s
találkozásaikról részletes feljegyzéseket készített. Beszámolója először
olvasható magyar nyelven e kötetben.