Szerző: Jonathan Littell Nyelv: Magyar Kiadó:Magvető Könyvkiadó Oldalak
száma:1178 Kötés: karton ISBN: 9789631426588 Kiadás éve: 2009 Méret: 140x215 mm
Jonathan ?Littell Jóakaratúak című regényét (2006), melyet két rangos francia
elismeréssel (a Goncourt-díjjal és a Francia Akadémia regény-nagydíjával) is
jutalmaztak, e nyelven írta, és az Éditions Gallimard jelentette meg. A volt
SS-tiszt, Maximilien Aue regényes önéletírásaként elbeszélt történet a második
világháborúban játszódik, legnagyobbrészt a keleti fronton (Lengyelországban,
Ukrajnában, a Kaukázusban, az ostromgyűrűbe zárt Sztálingrádban). Littell
bevallása szerint művét Claude Lanzmann Shoah című filmje mellett egy nácik
által kivégzett partizánról készített fotográfia ihlette. A regény
Franciaországban az elmúlt három év alatt több mint húsz kiadást megért, közel
másfélmillió példányban fogyott, és azóta több más nyelven is sikert aratott
(mint Németországban vagy Lengyelországban), valamint sok nyelvre még csak most
fordítják (az angol kiadás szinte a magyarral egy időben jelenik meg, 2009
márciusában, a Harper Collinsnál, The Kindly Ones címmel). Littell 2002-ben
kezdte az előzetes kutatást művéhez. Főhősét, Aue-t úgy alkotta meg, hogy
elképzelte, ő maga miket tett volna, ha a háború előtti Németországban születik
és nácinak áll. Littell 1994 és 2001 között egy nemzetközi humanitárius
szervezetnek dolgozott, így jutott el keletre, regénye helyszíneire, többek közt
Csecsenföldre. A Jóakaratúak (Les Bienveillantes) cím Aiszkhülosz Oreszteiájának
harmadik darabjára, az Eumeniszekre utal. Az Eumeniszek (más néven Erünniszek
vagy Fúriák) a bosszú antik istennői, akik a szülőgyilkoson torolják meg tettét.
A drámában Oresztészt, aki megöli anyját (Klütaimnésztrát), hogy ezzel bosszút
álljon apja (Agamemnon) haláláért, ezek az istennők veszik üldözőbe. Végül az
ítélet alól a hőst Athéné istennő menti fel. Az ősi istenek, az Erünniszek
tiltakoznak a döntés ellen, mivel úgy gondolják, hogy semmibe vették őket.
Athéné bölcsessége azonban megoldja a kialakult helyzetet. Az ősi isteneknek
lakhelyet és kultikus tiszteletet ígér Athénban. Mivel az Erünniszek elfogadják
a döntést, így lesznek belőlük Eumeniszek: ?Tiszteltek. Kegyesek, mi vidékünk
jóakarói?? (Devecseri Gábor fordításában). Littellt ? saját bevallása szerint ?
az Oreszteia szerkezete mellett a belőle sugárzó antik morál is megérintette. Ez
minduntalan kitűnik a hét fejezetre ? melyek mindegyikének címe egy-egy zenei
tárgyú fogalom ? tagolt regényfolyamot elbeszélő öreg Aue, a felelősségre vonást
megúszó, művelt és érzékeny, volt SS-tiszt megállapításaiból, melyekkel saját
akart és akaratlan gaztetteit, valamint a háború hozta szükségszerűségeket
illeszti élettörténete ok-okozatiságába, hogy a szövegáradat folyamán a maga
bonyolultságában vesse fel a ?felelősségek? kérdését. Ő ? Littell fiktív
történelmi tanúja ? az az embertelen embertársunk, aki megszólít bennünket, hogy
olyasmit mondjon, amit legtöbbnyire nem akarunk meghallani.