Szerző: Horváth László L?Harmattan Kiadó, 2023 ?A holnap analfabétája nem az az
ember, aki nem tud olvasni, hanem az, aki nem tanult meg tanulni? ? rögzíti
Herbert Gerjuoy gondolatait Alvin Toffler (1984, 414 o., saját fordítás). A
hároméves (2020?2023) kutatási projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és
Innovációs alapból biztosított támogatással, az OTKA-PD (134206) pályázati
program finanszírozásában valósult meg. A kutatási terv 2019 decemberében
készült, 2020 márciusában pedig a COVID-19 járvány következtében a magyar
oktatási rendszer veszélyhelyzeti távolléti oktatásra állt át, az intézmények, a
fizikai tanulási terek bezárták kapuikat. Ebben a sokkszerű helyzetben, 2020
novemberében indult a kutatási projekt. Hasonló felforgató hatásként érte az
oktatást 2022 végén a mesterséges intelligencia megoldásainak robbanásszerű
fejlődése. Mindezek alapján a tanulmány nemcsak tartalmában foglalkozik a
rugalmas alkalmazkodással, hanem aktív példája is annak. Vajon digitális
pedagógiai innovációnak számít-e, ha a pedagógus az írásvetítő fóliái helyett
PowerPoint prezentációban készíti el a diákat? Változik-e érdemben a pedagógiai
gyakorlat, ha a pedagógus a hagyományos fekete tábla helyett interaktív táblán
ír? Kötetünkben arra keressük a választ, hogy a magyar oktatási rendszer
szereplői (köznevelés, pedagógusképzés) hogyan alkalmazkodnak a digitális
transzformáció kihívásaihoz egyéni és szervezeti szinten, hogyan változik a
gyakorlatuk, vagyis képesek-e ?elfelejteni? a korábbi gyakorlatot és újratanulni
a digitális eszközök nyújtotta pedagógiai lehetőségeket. A kötet adatai: Kötés:
kartonált Megjelenés éve: 2023 Terjedelem: 198 oldal