Szerző: Maczonkai Mihály Dialóg Campus Kiadó, 2005 A tankönyv alapvetően
joghallgatók számára íródott, de témája folytán a szociológia, illetve a
társadalomtudományok iránt érdeklődők is haszonnal forgathatják. Utóbbiaknak
érthetőbbé teszi a laikus számára olykor nehezen követhető jogászi
gondolkodásmódot, mivel többek között bevezetést nyújt a jogi kultúra világába.
A jogászok számára, akiknek hagyományos gondolkodásmódjuk miatt kissé idegen a
szociológiai megközelítés, a tankönyv azáltal igyekszik a jogszociológia
klasszikus kérdéseit közel hozni, hogy nagy hangsúlyt helyez a jog működésének
megértésében komoly szerepet játszó gondolatok megismertetésére. A fenti
jellegzetességet erősíti az a módszer, amellyel a különböző kérdéskörök kapcsán
felvetődő problémákat egy, a téma klasszikusának számító tudós
gondolatrendszerén keresztül közelíti meg. Teszi ezt azért, mert a
jogszociológia tanulmányozásakor az egyes jelenségek magyarázatára vonatkozó
elméletek nagy száma olykor zavarba ejtő lehet, és ez a megoldás a jobb
tanulhatóságot a lényeges elméletekre való összpontosítással kívánja
elősegíteni. A kötet adatai: Méret: B/5 Kötés: kartonált Megjelenés éve: 2005
Terjedelem: 192 oldal Tartalom: Első fejezet 9 1. A jogszociológia mint tudomány
11 1.1. Tudományelméleti bevezetés 11 1.2. A jogszociológia koncepciója a jogról
15 1.3. A jogszociológia alaphipotézisei 18 1.3.1. A társadalom hat a jogra 18
1.3.2. A jog nem pusztán szabályrendszer 20 1.3.3. A jog alapvetően plurális
jelenség 21 1.3.4. A jog tágabb formális forrásainál 22 1.3.5. A jog szűkebb a
társadalmi magatartásoknál 23 1.4. A jogszociológia és jogelméleti irányzatok
viszonya 24 1.5. Jogdogmatika és jogszociológia 25 1.6. A jogszociológia mint
tantárgy 26 2. § A jogszociológia létrejöttének feltételei 27 2.1. A
jogszociológia létrejöttének társadalmi feltételei 27 2.2. A jogszociológia
létrejöttének tudományrendszerbeli feltételei 28 2.3. A jogszociológia
létrejöttének speciális akadályai 30 2.3.1. A jogászok gondolkodása, a római jog
és a természetjog hatása 31 2.3.3. A szerződéselméletek és a felvilágosodás 31
2.3.3. A liberális világnézet és a jogi pozitivizmus 34 2.4. A jogszociológia
létrejöttét elősegítő tényezők 35 2.4.1. A kollektivista társadalomfelfogás 35
2.4.2. A konzervatív világnézet és a történeti iskola 36 2.5. A jogszociológia
kialakulásának közvetlen társadalmi, tudományos háttere 37 2.6. A jogszociológia
rendszere 38 2.6.1. A társadalmi rendszerek és a jog kapcsolatait taglaló
jogszociológia 39 2.6.2. A jog belső szerkezetével foglalkozó jogszociológia 39
2.6.3. Az empirikus jogszociológia 39 Irodalomjegyzék 40 Második fejezet 41 3. §
A jogszociológia előfutárai 43 3.1. Charles Montesquieu 43 3.2. A német
történeti iskola - Friedrich Carl von Savigny 46 3.3. Az angol történeti iskola
- Sir Henry Sumner Maine 48 4. § A jogszociológia klasszikus problémái 53 4.4.
Eugen Ehrlich - a jog pluralitása és az állam által alkotott jog problémái 53
4.4.1. Ehrlich jogkoncepciója - a jog mint döntésnorma és a jog, mint szervezeti
norma 53 4.4.2. A jogtalálás technikái 56 4.3.3. A szabad jogtalálás
önkényessége elleni garanciák 59 4.3.4. Az élő jog elméletének hatása és
magyarázóereje 59 4.5. François Gény - a tételes jogon túlmutató elemek szerepe
a jogalkalmazásban 60 4.3. Leo Petrazicki a jogtudat, mint a jog forrása 62 4.4.
Az amerikai realista mozgalom - a jog társadalmisága és kiszámíthatósága 63
4.4.1. Az amerikai realista iskola célkitűzései és jellegzetességei 64 4.4.2.
Oliver Wendell Holmes - a szabályok társadalmilag meghatározott tartalma 66
4.4.3. Jerome Frank és Karl Llewellyn - a jog kiszámíthatatlansága 68 4.5.
Roscoe Pound (1870-1964) - a társadalmi mérnökösködés és a hatékony jogalkotás
problémái 71 4.5.1. A társadalmi mérnökösködés gondolata 73 4.5.2. A hatékony
jogalkotás feltételei 75 4.6. Émile Durkheim - a jog, mint a társadalmi
szolidaritás jelzőrendszere 76 4.6.1. Durkheim társadalomképe és módszertana, a
jog, mint a szociológiai elemzés tárgya 76 4.6.2. A durkheimi jogszociológia
alapjai 78 4.6.3. A represszív és restitutív jog és a társadalom típusainak
viszonya 79 4.6.4. Az anómia és jogi szabályozás közötti összefüggések 82 4.6.5.
Durkheim a büntetőjogról 83 4.6.6. A tulajdon közösségi eredetének elmélete 85
4.6.7. Durkheim a szerződési jogról 88 4.7. Max Weber - a nyugati jog, mint
társadalomformáló erő 91 4.7.1. Weber jogszociológiai alapproblémája 91 4.7.2. A
jog racionalitásfokok szerinti típusai 93 4.7.2.1. A materiálisan irracionális
jog 94 4.7.2.2. A formálisan irracionális jog 94 4.7.2.3. A formálisan
racionális jog 94 4.7.2.4. A materiálisan racionális jog 96 4.7.3. A racionális
jog kialakulásának társadalmi háttere 97 4.7.4. A formálisan racionális jog
létrejöttének ideológiai feltételei 98 4.7.4. A kodifikáció mögött meghúzódó
társadalmi tényezők 100 4.7.5. A jogfejlődés tendenciája - a modern formálisan
racionális jog materializálódása 103 4.8. A jog és a társadalmi változás
kapcsolata 104 4.8.1. Karl Marx elméleti kiindulópontja 104 4.8.2. A formális
jogegyenlőség és a kapitalizmus, a jog ideológiai szerepe 105 4.8.3. Jevgenyij
Pasukánisz - a jog a politikai célok szolgálatában 106 4.8.4. Karl Renner a jog
függetlensége a gazdaságtól és a társadalmi változásoktól 108 4.8.5. A
szocialista jog jellegzetességei 111 4.9. A jogátvétel - a jog modernizációjának
problémái 114 Irodalomjegyzék 116 Harmadik fejezet 119 5. § A jog a
társadalomban 121 5.1. Karl Llewellyn a jogi munkák elmélete 121 5.1. Talcott
Parsons - a jog társadalmi rendszerben betöltött helye 124 5.3. A jogi
alrendszer tagolódása és kapcsolata más alrendszerekkel 127 5.4. A pozitív jog
társadalmi kötöttsége - az alkotott jog társadalmi befolyásoltsága 128 5.3.
Niklas Luhmann autopoietikus jogelmélete 130 5.3.1. Az autopoiezis elmélete 130
5.3.2. Az autopoietikus jog rendszere 131 6. § A modern jogfejlődés tendenciái
133 6.1. A modern jogok materializálódása és a törvényhozási eljárás 133 6.2. A
materiális célzatú jogalkotás diszfunkcionális következményei 135 6.3. A bírói
jogfejlesztés jellegzetességei 137 6.3.1. A döntés és következményeinek
előrejelezhetősége 137 6.3.2. A döntésért viselt felelősség 138 6.3.3. A
döntéshozó ismeretei 138 6.3.4. A preferenciák érzékeltethetősége 139 6.3.5. A
döntési alternatívák természete 139 6.3.6. A bírói döntéshozatal módszerei 140
6.4. A jog rövid és hosszú távú kiszámíthatósága 141 6.6. A modern jogok
tartalmi átalakulása 143 6.6.1. A jóléti állam hatása a jogdogmatikára 143
6.6.2. A jog társadalmi befolyásolásának új csatornái - a jog reszponzivitása
145 6.7.3. A túlszabályozási probléma kezelése - a reflexív jog elmélete 146
Irodalomjegyzék 148 Negyedik fejezet 149 7. §. Jogi hivatások szerkezete és a
szerkezet hatása a jogrendszerekre 151 7.1. Franciaország - a hagyományok
meghaladására tett kísérlet a jogalkotás dominanciájával 151 7.1.1. A francia
jogrendszer tradíciói 151 7.1.2. A törvényhozás stílusa 156 7.1.3. A jogi
hivatások szerkezete 159 7.1.3.1. A hatalmi ágak megosztásának hatása a francia
jogi hivatásokra 159 7.1.3.2. A nem állami és szabad pálya jogi hivatásai
Franciaországban 161 7.2. Németország - az elmélet uralma és állami szempontok
dominanciája 163 7.2.1. Az elmélet dominanciájának kialakulása 163 7.2.2. A
németországi jogi hivatások szerkezete - az állami kézben tartott hivatások 166
7.3. Az osztrák polgári törvénykönyv - a felvilágosodott filozófia hatása 167
7.4. A svájci polgári törvénykönyv - kodifikáció laikus alapokon 168 7.5. Anglia
- a tradíció és gyakorlati jogász dominanciája a jogéletben 170 7.5.1. Az angol
jog önálló fejlődése 170 7.5.2. Az angol jogi hivatások - a céhes keretek
továbbélése 174 7.6. Az USA jogrendszere - jogegységesítés és újítás állami
beavatkozás nélkül 176 7.6.1. A nem tradicionális common law 176 7.6.2. Az újító
szellemű, céhes jellegű kötöttségektől megszabadult amerikai ügyvédség 178
Irodalomjegyzék 184 Felhasznált irodalom 185