Szerző: Cserna-Szabó András Helikon Kiadó, 2024 A szerző egy nap különös
ösztöndíjat nyer el: nemalkotói támogatást. Ám a havi apanázst csak akkor
folyósítják, ha nevezett novellista az égvilágon semmit sem ír, szóval, ha
megszűnik írónak lenni. Az irodalmi túltermelést - és az ezzel járó jelentős
minőségcsökkenést - orvosolni kívánó stipendium évei alatt a szerző egyetlen
novellát sem ír, hiszen nem kíván elesni a borsos összegtől. Most a kedves
olvasók éppen ezeket a történeteket olvashatják egy kötetben - azokat, melyeket
az író nem írt meg. Misikéék Székelyföldön meglelik Csaba királyfi kardját,
Virág elvtárs párthűsége és a nemzetközi helyzet egyre fokozódik, valahol a
Tisza mentén kézműves guillotine gyilkol... És így tovább. Cserna-Szabó András
új novelláskötetében az utolsó magyarok - férfiak és asszonyok - csetlenek és
botlanak a történelem színpadának véres és göcsörtös deszkáin. Végül vagy a
világ pusztul el, vagy csak a magyarok halnak ki, mint egykor a dinoszauruszok,
s még az Eltévedt Lovas sem tud segíteni. Nem túl reménykeltő és optimista ez a
könyv - még szerencse, hogy a szerzőnek volt annyi esze, hogy ezeket a
történeteket végül nem írta meg. Az örök túlvilágra megyünk? - kérdezi Szabolcs.
Hát nem is egy hajdúszoboszlói wellnesshétvégre, kicsibarátom, szól a tréfás
kedvű Griff. Érdekes, már nem is fáj annyira. Pedig a pálinka ottmaradt.
Mindjárt jó lesz. A túlvilág a legjobb pálinka. Nem fáj semmi. Nekem elhiheted,
vadmagyar. Szabolcs a messzeségben megpillantja a Halálfát, és rajta egy fényes
odút. Hirtelen olyan sóvárgás fogja el a világosság után, amilyet életében sosem
érzett. A Griff még annyit mond: Kérem, csatolják be biztonsági öveiket,
megkezdjük a leszállást! A kötet adatai: Kötés: keménytáblás Megjelenés éve:
2024 Terjedelem: 272 oldal