A szerző részben már megjelent, részben még publikálatlan írásait gyűjtötte
össze tanulmánykötetében. Az egyes írások különböző oldalakról, de egyetlen
problématerületet térképeznek fel: a szociál- és társadalompolitika konkrét
gyakorlatában miként jutnak érvényre a szocialista társadalom alapértékei -
elsősorban az egyenlőtlenségek kiküszöbölésének igénye -, illetve hogy milyen
hibás mechanizmusok gátolják e törekvést. Középponti helyen foglalkozik a szerző
az oktatási- és iskolarendszerrel, amely a meglevő egyenlőtlenségek
csökkentésének egyik leghatékonyabb eszköze lehet. Feltárja azokat az
ellentmondásokat, amelyek egyrészt e jogos igény, másrészt a magyar
iskolarendszer valósága, illetve a pedagógustársadalom önértékelése között
feszülnek. A csoportmobilitás kategóriáját bevezetve keres választ arra a
kérdésre, hogy miért vált a magyar társadalom az utóbbi évtizedben kevésbé
nyitottá, mint korábban, a felszabadulás utáni évek nagy átalakulásai nyomán
várni lehetett volna. Sokoldalúan vizsgálja e viszonylagos megmerevedettség
gazdasági és kulturális okait. Több tanulmány foglalkozik a jövedelempolitika,
az adózás és általában a tásadalmi újraelosztás mechanizmusával összefüggő
szociológiai problémákkal is. A kötet minden írását az elvek és a gyakorlat
összevetésének szándéka, a reális lehetőségek józan feltárása jellemzi.