Tudománytörténeti értekezések, tanulmányok, cikkek, előadások, nekrológok,
interjúk A szerző geográfus, tudománytörténész 1983 óta az érdi Magyar Földrajzi
Múzeum igazgatója. Fő kutatási területe a magyar utazók, földrajzi felfedezők
tevékenysége. Már pestszentlőrinci gimnazistaként szenvedélyesen érdeklődött
felfedezőink utazásai iránt. Nagy hatással volt rá példaképe, Balázs Dénes, a
hátizsákos karsztkutató, földrajztudós. A szerző az ő ösztönzésére járta a
világot. A Föld hat kontinensének 108 országába jutott el. Egyetemistaként ?
ösztöndíjtalanul ? felkereste Kőrösi Csoma Sándor életútjának dél-ázsiai
helyszíneit. Eljutott Indiába, a Nyugati-Himalája kolostoraiba, Zanglába,
Phouktálba, Kanamba. A Magyar Tudományos Afrika Expedíció tagjaként kereste fel
a Teleki-vulkánt, a Kilimandzsárót, a Kenya-hegységet és a Rudolf tavat valamint
Kongó dzsungel birodalmát ahol Torday Emil egy évtizedet töltött, majd
Délnyugat-Afrikát, ahol Magyar László tett felfedező expedíciókat. Bejárta
Benyovszky Móric kalandos útjainak helyszíneit Tajvanon és Madagaszkáron.
Azonosította Xantus János észak ? amerikai és délkelet ? ázsiai kutatásainak
színtereit. Expedíciót vezetett Almásy László felfedezéseinek helyszínére, a
Szaharába, a Gilf Kebírbe. Felkereste Reguly Antal útján a Sarki- Ural
sziklabirodalmát és Déchy Mór nyomdokain a Kaukázus jégvilágát. Londonban
1989-ben Soros-ösztöndíjasként a Brit Királyi Földrajzi Társaságban és a British
Múzeumban, Washingtonban 2006-ban Fulbright-ösztöndíjasként a Smithsonian
Intézetben és a Kongresszusi Könyvtárban kutatott. Találkozott korunk jeles
világjáróival, a kőolajgeológus Saáry Évával, az első Antarktiszon járt magyar
nővel, a meteorológus Farkas Edittel, és az irodalmár Kabdebó Tamással. Eljutott
a déli féltekére, a legnépesebb muszlim országba, Indonéziába, ahol Flores-
szigetén ismerte meg a magyar alapítású Szent István Iskolát és létrehozóját, a
verbita misszionárius Krump Tamást. E kötetben azoknak a világjáró magyar
tudósoknak, földrajzi utazóknak kíván tisztelegni, akik szellemi- kulturális
hidakat építettek hazánk és a világ távoli tájai között. Életművükkel a magyar
és az egyetemes tudományt gazdagították. Kapcsolatteremtő képességük,
áldozatkészségük és eredményeik napjainkban is orientációs pontokat jelentenek.