Egykor virágzó Sóstengeri város-ról beszél a Biblia a Holttenger partmellékén;
de Mózes már sivatagként látta meg a haragvó Isten völgyét; Bahr Lut - Lót
tengere, mondják a beduinok, akik évszázadok óta a mészkősziklák és
márgateraszok között kóborolnak kecskenyájaikkal, s néha még ma is remélik, hogy
megtalálják az arab mesék kincsekkel teli csodabarlangját... Mert barlang az van
bőven a kopár és omlatag sziklafalakban. És kincsek? - Nos, az utóbbi
évtizedekben olyanokra is akadtak. Karátokkal mérhető, szemet kápráztató
nemesfém- és drágakőfélék ugyan ezúttal sem kerülnek elő, de azoknál talán
sokkal értékesebb és becsesebb adatok azokról az emberekről, életünkről és
eszméikről, akik itt éltek mintegy kétezer évvel ezelőtt. - Hhirbet
kumrán-Kumráni kő-rom. Így nevezik a helyet, ahol a rejtélyes barlangokból,
véletlenül, olyan ősi kéziratok kerültek elő, amelyeknek tartalmi értékelésén
már második évtizedes lázas izgalommal fáradoznak és vitatkoznak a tudósok:
hebraisták és biblia-szakértők. A szenzációs kéziratos emlékeket már 1961-ben, A
holt-tengeri tekercsek c. kiadványunkban ismertettük. H. A. Stoll a tekercsek
felfedezésének nem kevésbé izgalmas történetét mondja el regényében, kiegészítve
az ezt követő régészeti kutatások eseményeinek és eredményeinek érdekes
bemutatásával. A regényes hangvételű, de a tudományos kutatások biztonságos
megállapításait népszerűsítő feldolgozás élménytkeltő bepillantást nyújt a
régészeti feltárásokkal és a kéziratok megfejtésével kapcsolatos hipotézisek
körébe is. Bevonja az olvasókat a felfedezések nagy rejtélyeinek megoldásába:
-Kik voltak azok az emberek, akiknek írásait vagy olvasmányait véletlenül
felfedezték a beduinok a barlangokban? -Mikor éltek a fény fiai - ahogy az
írástekercsek említik őket? -Mikor, és miért helyezték el a tekercseket a
barlangokban? -Önálló, eddig ismeretlen alkotások-e a napvilágra került
kéziratok, vagy már ismert ősi szövegek másolatai? Ezekkel és más izgalmas
kérdésekkel foglalkozik e regény