A könyv gerincére írt Expositio I. cím utal a közös vállalkozás szellemiségére.
Alapértelme a klasszikus latinban lelhető meg: 'kifejtés, kihelyezés, kiállítás'
a jelentése. A mű akár viselhetné a 'Tükrök csapdájában' címet is. Ebben az
esetben a fotográfus maga a tükör. Csapdák sorozata kíséri munkáját. A
leképezés, avagy a képalkotás, a bemutatás vagy a véleményalkotás csapdái ezek.
A magyar kortárs képzőművészet kínálata elképesztően bő és gazdag, csak
szubjektív módon lehetett a kötetben szereplő ötvenhét művészt kiválasztani,
viselve a szelekció ódiumát. A fotográfiák nem kelnek versenyre a festményekkel,
szobrokkal, egyszóval az exponátumokkal; hanem a fekete-fehér hagyományos
portréfotográfia, az enteriőrfotó additív segítséget ad egy-egy művész
megismeréséhez. Horváth György művészettörténész esszéi finom eleganciával
kalauzolják az olvasót a művészek-műtermek-művek kézenfekvő hármas egységeiben.
A kötetet jegyző fotográfus, Borsos Mihály jelen munkája előtt már több komoly,
művészetileg és filozófiailag jól megalapozott fotográfiai programot valósított
meg. Hosszú utat járt be, míg elérkezett oda, hogy kialakítsa magának a
programfotográfia nyelvezetét. Eddigi főbb munkái: a Kokas Ignác Kossuth-díjas
festőművészt bemutató album, Fekete Tamás szobrászművész életmű-albuma, a
Legendárium - Századvégi arcképcsarnok címmel megjelent fotóportrékötet, a
Historicum című történelmi/kultúrtörténeti album, a Későgótikus szárnyasoltárok
a középkori Magyarországon című könyv, és számos képzőművészeti katalógus. E
programok közös vonása, hogy a fényképész hitet tesz az arc nagyszerűsége s
tisztelni való szépsége mellett. A kortárs művészek arcát kevéssé ismerjük, de
most lehetőségünk nyílik arra, hogy rácsodálkozzunk az értékteremtők
szuggesszív, olykor kíváncsi, rejtőzködő, megfigyelő, bölcsességet sugárzó
tekintetére. Expositio I. - Művészek-műtermek-művek. Ebben a kötetben Borsos
Mihály és minden modellje ugyanazt akarta: kiállni, kitenni magát, arcát,
műtermét a könyvet nézők pillantásának és kiállítani művét, bízva abban, hogy a
róla készült fotográfia tükrében megmutatott arca és a fotográfus
interpretációjában megjelenő műterme mellett az általa készített munka egysége
az élet dolgairól s a dolgok értelméről küld igaz és eligazító jeleket