A legenda tovább él - igaz, már csak a képzeletben. Ambrus Attila első regénye
alighanem zavarba ejti az olvasót. Valóság és fantázia keveredik benne megannyi
izgalommal, akcióval, váratlan fordulattal. A nyers, szókimondó stílusban megírt
cselekményben megelevenednek bankrablások, a császári élethez tartozó hódítások,
a szegény, kilátástalan gyerekkor emlékei, no meg a börtönben átélt,
kitörölhetetlen napok. A főhős valóságos haramiává válik, mert újra rabol, sőt
gyilkol is, miközben szerelemre és talán normális életre vágyik. A Viszkis rabló
visszatér, de most nem elégszik meg a kisebb zsákmánnyal. A Magyar Nemzeti Bank
páncélautóját veszi célba: megtervezi, előkészíti és csatlósaival bele is vág az
évtized balhéjába. Ambrus Attiláért egykor a fél ország rajongott, s mindenki
azért szurkolt, hogy ne kerüljön rendőrkézre. Az általa kreált főszereplő talán
kevésbé lesz szimpatikus, mint a Viszkis a valóságban, de hatással lesz ránk, az
egészen bizonyos. Szeretjük és utáljuk egyszerre. Ha elkezdjük olvasni a
történetét, már nem szabadulunk tőle.