A két kisregény elbeszélője 1978 áprilisában egy derűs nap délutánján épp
baseballmeccset nézett a tokiói Dzsingú stadionban, amikor a pillanat hatása
alatt megérett benne az elhatározás, hogy regényíró lesz. Így is lett, eljött az
ideje, hogy elmesélje egy régi nyár végének történetét. Saját történetét a 21
éves, nevesincs egyetemista fiúról, Patkány nevű barátjáról, akivel J bárjában
nyugati jazz zenére nyakalták a sört. Meg a japán diákmozgalmakról, a
kapcsolatok közötti botladozásokról, veszteségekről, sérelmekről. És lányokról.
Arról, aki lemondott az életről, vagy arról, aki nem csak azért különleges, mert
hiányzik egy ujja, hanem mert ha egyedül van, különféle emberek szólongatják.
Aztán szexről, de főleg szexuális merengésekről. És szenvedélyekről, a
flippermániáról meg az újrajátszás lehetőségéről. Murakami két kisregénye már
magában rejt mindent, ami a kiforrott művekre jellemző. Ebből a két írásból
bomlik ki majd a Birkakergető nagy kaland, amely a szerző számára is meggyőző
erővel bizonyította, hogy 1978-ban valóban regényíró született?