Ki is volt valójában ez a rejtőzködő zseni, aki egész életművét álnevek
útvesztőjében komponálta meg, egymással párbeszédekbe kezdő, ellentmondásokba
torkolló, polemikus és mégis egységes szerkezetben, amely sokkal többet árul el
a világról és a belé vetett ember dilemmáiról, mint a legbölcsebb monológ
árulhatna? Olvasható-e Kierkegaard megannyi műve, naplója, feljegyzése és
vallásos írása valamiféle monumentális drámaként, amelynek megannyi szereplője a
saját igazát képviselve jut el valamiféle közösen megformálható konklúzió felé?
Mit jelentett éppen ennek a folyamatnak modelljeként a színház, amely
Kierkegaard számára - miként a korszak számára is - döntő jelentőségű volt,
amolyan kezdetleges tömegmédium, megrendülések színhelye, társasági tér, okulás,
katarzis és bámészkodás alkalma? Mindezek nyomán véletlen volna-e, hogy éppen a
drámán és színházon keresztül jutottak először Kierkegaard gondolatai a
szélesebb közönséghez, és hatástörténete legalább annyiféle drámát tartalmaz,
mint életműve? A kötet ezekre a kérdésekre - is - keresi a választ. NAGY ANDRÁS
(1956) író, esszéista, a Pannon Egyetem docense és a kőszegi Felsőbbfokú
Tanulmányok Intézetének kutatója immár évtizedek óta foglalkozik Kierkegaard
műveivel, személyiségével, világával és hatásával. Egykor a Kierkegaard
Budapesten fesztivál szervezője volt, később kutatóhelyet hozott létre
Kierkegaard Cabinet néven, míg folyamatosan foglalkoztatta a dán bölcselő
írásainak és életének megannyi titka, amelyek megértésére több tanulmányban és
kötetben tett kísérletet. A jelen kötet újabb kutatásainak eredményeit
tartalmazza.