Szegény gazdagok 1860-ban jelent meg Jókai egyik legnépszerűbb regénye, a
Szegény gazdagok, amely egyben az író legvitatottabb műve is: az utókor művészi
értékeit megkérdőjelezte. Mindenesetre olyan kalandregény, amelynek számottevő
társadalmi mondanivalója van. Hátszegit, a kettős életű rablóvezért, akit hol
gazdag, gavallér báróként, hol félelmetes rablólovagként, Fatia Negraként látunk
viszont, nemcsak morális okokból ? vagyis rabló mivolta miatt ?, hanem
ridegsége, a közügyek iránti érzéketlensége, gőgös arisztokrata magatartása
miatt gyűlölteti meg az olvasóval. A cselekmény másik szála a reformkori Pest
kapzsi, kereskedő-uzsorás világában, Lapussa Demeter famíliájában játszódik. A
cselekmény két szálát Lapussa unokája, a szerelmétől elszakított, Hátszegihez
feleségül kényszerített áldozat, Henriette személye köti össze. Az izgalmas
történet nagy része gyönyörű erdélyi tájakon játszódik.