1634, Hollandia. A távoli fríz sziget, Vlieland lakói a nyári napforduló
megünneplésére készülődnek. Itt találkozik a szentivánéji forgatagban a fiatal
lány, Aelke, és Johannes, a festő, aki egy gyerekkori súlyos betegség miatt csak
úgy szignálja a képeit: a néma Jan. Mire eljön a hajnal, a lány megtanulja, hogy
beszélni lehet szavak nélkül is, ahogyan hallani sem csak a fülével hall az
ember. Ám a fiút Amszterdamba, majd Londonba szólítja a munkája, és mire
visszatér a szigetre, Aelke már egy gazdag nemesúr felesége. A leányt férje egy
várárokkal körülvett, régi udvarházba viszi haza, ahol fenyegető portrék függnek
a falon, és ahol a személyzeten kívül nem lakik más, csak a férfi zárkózott
édesanyja. Aelke maga is súlyos titkokat őriz, és ha boldogulni akar új
környezetében, nagyon hamar fel kell nőnie. Amikor a véletlen újra összehozza
Jannal, a lányban felébred a gyanú, hogy a sorsát ismeretlen erők alakítják. De
ki lehet az, aki átvette az irányítást az élete fölött? És vajon mi a célja?
MÖRK LEONÓRA író, újságíró, szerkesztő, műfordító, éveken át az Elle
főszerkesztő-helyetteseként, illetve a Nők Lapja vezető szerkesztőjeként
dolgozott. Regényeiben nem elégszik meg azzal, hogy elmesél egy magával ragadó
történetet, hanem izgalmas kultúrtörténeti kalandozásra is hívja olvasóit. A
holland aranykorban játszódó Szentjánosfű a tizenegyedik könyve.