Kúnos László és Rakovszky Zsuzsa közös munkája - az értelmező és a költői ihlet
együttese - fantasztikus eredményt hozott. Végre nincsenek homályos helyek,
minden zugba behatol a napfényes értelem és a tiszta lírizmus. A vers szakít az
archaizálással és a modernizálással, jól mondható, a természetes élőbeszéd
hatását kelti, anélkül, hogy elveszítené a színpadhoz illő emeltségét. Valahára
áttetszővé válik a gynti én, a különbség az önmegvalósítás és az önzés, a
személyiség szabadsága és a szabadságeszmény eltorzított megvalósulása között.
Van végre magyar Peer Gynt (Koltai Tamás)