Nincs olyan kezdő zongorista, aki a hangszerrel való ismerkedése során ne
találkozott volna az Anna Magdalena Bach 1725-ös kottafüzetéből származó G-dúr
menüettel. A nagy zeneszerző, Johann Sebastian Bach második feleségének neve
főként kottafüzeteinek, valamint annak köszönhetően maradt fenn, hogy
kulcsfigurája volt a zeneszerző népes családjának ? négy mostohagyereket és
tizenhárom saját gyereket nevelt. A szerző, David Yearsley azonban most új
nézőpontból tekint hősnőjére, Anna Magdalenára: életét immár nem csupán a gondos
családanya és a férjének mindig biztos családi hátteret nyújtó szerető feleség
pozíciójából szemléli. A Cornell Egyetem zenészprofesszora igyekszik bemutatni a
18. századi női szerepet ? sok kordokumentummal és gondolatkísérlettel. A
kötetből megismerhetjük a puritán lutheránus elvek szerint szerveződő
családokat, betekintést kapunk a korszak etikájába, megtudjuk, mi volt az az ars
moriendi (a meghalás művészete), de a szerző elviszi olvasóját a korabeli
lagzikba is, ahol a násznagyok pajzán, sikamlós rigmusokkal szórakoztatják a
nagyérdeműt. Yearsley három évszázad távlatából próbálja végiggondolni, milyen
sorsa lehetett volna Anna Magdalenának sikeres énekesnőként egy másik korban, de
arra is fény derül, milyen mostoha sors jutott akkoriban a pártában maradt
lányoknak és az özvegyasszonyoknak ? miként Anna Magdalenának is férje halála
után. A számos kép és kottapélda gazdagon illusztrálja a leírtakat. A
zenészprofesszor egyszerre írt tudományos művet annak minden elvárásával együtt,
valamint a közönség számára szóló szórakoztató olvasmányt egy nőről, akinek az
életét bár számos regényből, színdarabból ismerhetjük már, itt a világ egyik
legnagyobb zeneszerzőjének egyenlő partnereként találkozhatunk vele.