Ez a történet felkarcolta a lelkemet, kifacsarta a szívemet, és én imádtam
ezért. - Egy anonim könyvfüggő olvasmányai Szeretni csak úgy lehet, ha van mit
vesztened. Egy szív nem dobog hiába, igaz? Nem azért pumpálja belénk az életet,
hogy feladjuk a küzdelmet. Azonban alakulhat úgy a sorsunk, hogy a vég gondolata
nem is tűnik annyira riasztónak. Hazel már megtapasztalta, hogy milyen érzés,
amikor mindent elveszít. A méltóságát, a szabadságát és a szerelmét... Amikor
azonban a festői szépségű Vernazzában felragyog számára az újrakezdés fénye, ő
mégse képes elviselni az elengedéssel járó fájdalmat. Hiszen Dario emlékét semmi
nem tudta felülmúlni. Se az olasz kis halászfalu, se a meredek olajfaligetek
látványa, de még a szomszédjában lakó férfi lehengerlő mosolya és odaadó
törődése sem. Dario közben megállíthatatlanul haladt azon az úton, amit bűn és
kegyetlenség szegélyezett. De őt nem riasztotta el ennek a könyörtelen világnak
egyetlen gonosz árnya sem. Elszántan hajtott a célja felé, mert a bosszúvágy
erősen tombolt benne. És tudta jól, hogy a sorsa elől úgyse tudna elbújni.
Főképp azért nem, mert vezérnek született. Ő volt don Moran - a hírhedt
maffiacsalád feje. De vajon hátat lehet-e fordítani a szerelemnek? Tényleg ez az
egyedüli megoldás számukra, hogy mindketten élhessenek? Elveszett már minden
remény, vagy győzni fog bennük a vágy, hogy ismét egymás karjaiban találjanak
oltalmat a szívük fájdalmára? K. M. Holmes visszatér Hazel és Dario párosához.
Megmutatja, hogy milyen jövőt tartogat számukra a sors, melyben a veszteségnek
és az erőszaknak kell megküzdenie a vággyal és a szerelemmel.